A magyar klasszikus zene ifjú nagykövete, a Virtuózok (2018-as) komolyzenei tehetségkutató tévéműsor korcsoport győztese Balázs-Piri Soma érkezik Kaposvárra a Szivárvány Kultúrközpontba. Ne maradjon le az ifjú tehetség önálló estjéről! ELŐADÓK: Balázs-Piri Soma - zongora MŰSOR: Beethoven: c-moll 'Patetikus' szonáta, op. 13. No. Balázs-Piri Soma | Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- Kulturális Központ. 8. Liszt: Obermann völgye Liszt: Genfi harangok Liszt: Un Sospiro Chopin: Fantasie - Impromtu Chopin: Esz-dúr Noktürn, op. 9. 2. Chopin: Forradalmi etűd
A Szolgáltató azonban engedélyezi a pontos weboldal forrás megjelölésével és a linken keresztüli hivatkozással való felhasználást. Védjegyek Minden, a Szolgáltató weboldalán használt védjegy a Szolgáltató tulajdonában áll, illetve a tulajdonos beleegyezésével került felhasználásra. Megyei Lapok. A védjegyek felhasználására kizárólag a védjegy jog tulajdonosa jogosult. A szakértői tanulmány tartalma A szakértői tanulmányok kidolgozásának időpontja minden tanulmány megjelentetésekor fel van tüntetve. Elolvasás előtt minden esetben ellenőrizze a dátumot, ugyanis előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt az már nem aktuális. A Szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a szakértői tanulmányok tartalma megfelelően pontosak és hasznosak legyenek, azonban a közölt adatok tartalmáért, annak következményeiért, valamint aktualitásáért a Szolgáltató nem vállal felelősséget. A szakértői tanulmány elérése A Szolgáltató fenntartja a jogot, hogy a szakértői tanulmányt bármikor módosítsa vagy átdolgozza, illetve annak elérhetőségét korlátozza vagy megszüntesse.
A döntőben három sztárprodukciót is láthattak a nézők. Perényi Miklós Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima-díjas gordonkaművész, korunk egyik legnagyobb csellistája Édouard Lalo csellóversenyének harmadik tételét adta elő. Andreas Ottensamer világhírű osztrák-magyar klarinétművész, a Berlini Filharmonikusok szóló klarinétosa Mozart klarinétversenyének 2. tételét játszotta el. Szentpáli Roland tubaművész és a Virtuózok egyik visszatérő versenyzője, Lukács Gergely egy Vivaldi kettős versenyt játszott. A zsűri tagja idén is Miklósa Erika Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes; Batta András Erkel Ferenc-díjas és Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár; Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház tagja; Balázs János Liszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész, érdemes művész és Várdai István Liszt-díjas csellóművész. A Virtuózok negyedik évadának műsorvezetője Morvai Noémi és Bősze Ádám. Az adás után az M5 kulturális csatornán a fináléba jutott versenyzőkkel és felkészítő tanáraikkal készített beszélgetések láthatók a Virtuózok Személyesen című műsorban, amelynek műsorvezetője Béli Ádám.
zongoraművész Szólj hozzá! a Virtuózok korcsoport győztese Koncert ( 1) összes előadó 2022 Balázs-Piri Soma zongoraestje Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár - 2022. 05. 29. 17:00 Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Hozzászólások Kép csatolása Spoiler Offtopik
A szónoki beszéd a nyilvánosság, a közönség számára a meggyőzés céljával előadott retorikai szöveg. A retorika kritériumai Kommunikációs funkciók - mint minden beszédben, a nyilvánosság előtt tartott szónoklatban, előadásban is fontos szerepük van a kommunikációs funkcióknak.
A SZÓNOKI BESZÉD · Szóbeli, egyirányú közvetlen kommunikáció · Célja: érzelemkifejezés, meggyőzés, rábeszélés · Értelemre és érzelemre egyaránt hat A szónok - legyen hiteles, azaz higgyen abban, amiről beszél (erről a viselkedése, a beszédet kísérő nem verbális kommunikációs gesztusai alapján győződhetünk meg) - föllépése, öltözködése, tartása, mimikája, gesztusai is részei a hatás kiváltásának A hallgatóról - a szónok legyen jó emberismerő. És különösen - a szónoknak ismernie kell a hallgatósága - érdekeit - érzelmeit a szónok és az előadandó téma irányában A beszéd Érintett területek – mi kell hozzá: - beszédtechnika – az előadáshoz - logika: a jó érveléshez, a jó felépítéshez - poétikai alapismeretek: stilisztika – pl. Szónoki beszédek. alakzatok (pl. alliteráció, párhuzam), szóképek (pl. hasonlatok, metaforák) - szónoklattan, azaz retorika: a szerkesztéshez, felépítéshez A beszédet tudjuk leginkább alakítani. Gesztusainkat begyakorolhatjuk ugyan, de mindig marad egy kontrollálhatatlan sáv. A hallgatóság megismerésére tehetünk kísérletet, de ott is mindig lesz bizonytalansági tényező.
Hasonló a helyzet a levél-műfajjal is. Ehhez Seneca, ifjabb Plinius és Cicero humanista közkincsként használt levélgyűjteményei adták a mintát; a középkori dictamenek humanista utódai, a különböző Ars epistolandi k (A levélírás művészete) pedig az episztolakészítés módszereit és szabályait szolgáltatták, a humanista retorika szellemében és követelményei szerint. Szónoki beszéd | Junes. Még a legelemibb praktikus szükségletet szolgáló "értesítő levél"-nél sem tűrték meg a dísztelenséget, a római tóga hiányát, amelyet legalább néhány fordulat erejéig megköveteltek. A gratuláló levelek miniatűr panegyricusokká kerekedtek, a diplomáciaiak meg gyakorta cohortatoriává, illetve svasoriává. A legirodalmibb érdekű két válfaj: az epistola familiaris (baráti levél) és a kiadott, kinyomtatott műveket kísérő epistola dedicatoria (ajánló levél). Az epistola familiaris elsősorban céhbeliekhez, tudós barátokhoz íródott, melyben a személyesebb érdekű magánközlések mellett mindig szó került a literatúra ügyére, az éppen szőnyegen forgó tudós vagy politikai, világnézeti, filozófiai problémák, készülő vagy elkészült művek stb.
megtárgyalására is. Ezek a levelek a címzettnél már eleve szélesebb publicitással számolva, még fokozottabban a műalkotás igényével készültek. A nemes humanisták egy-egy episztolája kézről-kézre járt, lemásolták, kijegyzetelték, idézték; a bennefoglaltakat – mint ma egy-egy feltűnést keltett verset, cikket vagy novellát – sokszorosan meghányták-vetették. Kötetben való megjelenésük pedig nevezetes esemény számba ment. Szónoki beszéd minták. Az epistola dedicatoria, melyet a szerző vagy kiadó műve élére szokott állítani, a mecénás elógiuma mellett arra is szolgált, hogy a "kegyes olvasót" az "irodalmi" életben lezajló eseményekről, fejleményekről, a literatúra jelen állásáról – természetesen a megjelent könyvet állítva középpontba – tájékoztassa. 219 Itt ismertettek klasszikus és humanista írókat, újonnan felfedezett kódexeket, eddigi kiadásokat, azok kritikáját, sajátjuk előnyeit és – néha-néha – fogyatékosságait. Ez emelt ki a "névtelen" tömegből, mutatott be új mecénásokat, híres tanár itt vezette az irodalmi közvélemény színe elé érdemesebb tanítványai közül a kezdő, nagy jövőre hivatott újoncokat.
Sziasztok! Két kérdéssel kezdeném az előadásomat: Közületek ki szokott olvasni, könyvet, magazint? Ki az, aki elolvasta eddig az összes kötelező olvasmányt? Tehát ahogy erre utaltam a kérdésemmel, a kötelező olvasmányokról szeretnék beszélni. Még mielőtt bárki megijedne, nem az Antigoné és a Kőszívű mellett szeretnék kampányolni, ellenkezőleg: a jelenlegi kötelezők ellen szeretnék szólni. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal, hogyha azt mondom, hogy a kötelező olvasmánynak tekintett könyvek között volt olyan, amelynek nem igazán jött át a mondanivalója. Legyen az a nyelvezet miatt, vagy akár annak a mondanivalónak az elavultsága miatt, átkozottul nehezen érthetőek ezek a könyvek, főleg ha nem is érdekel, amit olvasol. No de vizsgáljuk meg, mi a cél a kötelező olvasmányokkal. A legőszintébb és legszebb szónoki beszéd - Tacskó Muki blogja. Mióta iskolába járok, sokszor hallottam a tanárhoz intézett kérdést diákok szájából: "Ugyan már mire jó az, ha elolvassuk ezeket a könyveket? " A tanár erre általában vagy azt feleli, hogy "hát ő nem szólhat bele a tanmenetbe" a másik fele pedig azt, hogy "Mert olyan értékeket képvisel az adott mű, amelyek akár még több száz évvel később is ugyanúgy fontosak. "