A pihenőtől nem messze a piros sávval jelölt széles útról jobbra, egy táblával is jelzett, Piros kereszt jelű útra fordulva kb. 900 méter sétával érjük el a Megyer-hegyi Tengerszemet. Az útról kissé feljebb szép kilátás nyílik balra, a Király-hegy felé. Az út bebújik az erdő fái közé és hamarosan a Tengerszemnél bukkan ki. Térképkivágat: Zempléni-hg. (északi rész) 1:40 000 (Cartographia),
A Zempléni-hegységben nemcsak gabonaőrléshez használtak malomköveket, hanem az ércek megőrléséhez is. A Telkibányán lévő Múzeum kertjében láthatunk ilyen ércőrlő malomköveket. A Megyer-hegyi tengerszem környékét 1977-től természetvédelmi területé nyilvánították. Gyalog egy tanösvény vezet a tengerszem partjához Sárospatak belvárosától. Izgalmas átgyalogolni a kőzetbe vágott mesterséges és nagyon keskeny kanyonon is, amely egykor a malomkövek elszállításának útjaként szolgált. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A termelés 1907-ben történő leállítása előtt évi 300-450 malomkövet készítettek. A bányászok kis fülkéket vájtak saját maguk számára a bánya falába, itt laktak. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. Az egykori bányaudvaron ma is megtekinthető néhány félkész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei. A malomkőbányászat a 19. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók.
[1] Mélysége egyes helyeken a 6, 5 métert is elérheti, [2] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. [3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter. Ma a tó kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban. [4] Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető. [5] A Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Az erdőben a jelek jól kivehetőek, azonban a terep elég meredek, de érdemes nekivágni, hisz korlátok teszik biztonságossá azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba. Az ösvények hossza körülbelül 1 km. [3] 2011 -ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű, Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre.
Hazánk legszebb természeti csodája A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot. A Tengerszem kialakulása A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták.
Ár arány értékbe igen jó, nagy adagok. Udvarias kiszolgálás. A képeken haltepertő hagymakarikával vegyes körettel ill rizibizivel s mellé jó uborka sali tejfölel. marahanimoni Gyerekekkel feleségemmel voltunk itt egy vacsorán. Az ételek finomak voltak a felszolgálás is rendben volt. Régebben ettem itt velős húsos palacsintát. Ha még van azt mindenkinek ajánlom. Kedves kiszolgálás, finom ételek, nagy adagok, nagyon jo áron. Egyedi, szép kinézetű, remek hangulatú étterem. Fasor Vendéglő – Szegedi hírek | Szeged365. Kaszi00 25 éve jártam először az étteremben, és azóta többször, többféle társasággal megfordultam már ott. A minőség mindig kíváló volt, az adagok hatalmasak, az árak kedvezőek. Az étteremről elnevezett "Fasor tekercset" mindenkinek szívből tudom ajánlani. A hölgyeknek javaslom, hogy kis adagot válasszanak, mert a teljes adaggal férfiasan meg kell harcolni! RitaS5128 Vissza Tovább 1 / 27 Fasor Vendéglő Semiramis Kávézó facebook posztok Fényképek Olasz Anna bejegyzéséből Szívből gratulálunk! 🙂🚗💪🏊♀️ Fasor Vendéglő Semiramis Kávézó, 2022.
Újszeged kellemes, nyugodt övezetében található, helyiek és az idelátogató vendégek között is népszerű, nemrégiben felújított étterem. Az étlapon elsősorban magyaros ételek szerepelnek, de megtalálhatóak kímélő és vegetáriánus fogások is. Igazi specialitása a marhapacal pörkölt és egyéb belsőségekből készült ételek. Nyitvatartás (étterem): H-Szo: 11. 00 – 22. 00 V: 11. 00 – 21. 00 Nyitvatartás (kávézó): H-Szo: 8. 00 V: 8. 00 – 16. Fasor Vendéglő Semiramis Kávézó - Gastro.hu. 00 Cím: 6726 Szeged, Bérkert u. 52. Tel: +36-20/438-0010 E-mail: Web:
A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Ifj. Lele József Néprajzi Magángyűjteménye A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy... Móra Ferenc Múzeum A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. Napsugaras Ház – Alsóvárosi Tájház A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Szeged fasor vendegloő 4. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a... Szegedi Csillagvizsgáló A Szegedi Csillagvizsgáló mind a mai napig aktív mérőhelyszín, amelynek történetébe és működésébe nyerhetnek betekintést látogatóink, olyan csillagászok elbeszélése alapján, akik maguk is dolgoztak a 40 cm átmérőjű teleszkóppal.