2022. február 25. | | Olvasási idő kb. 5 perc Annyira jó, hogy a múzeum ma már nem azt jelenti, mint negyven-ötven évvel ezelőtt, és ez igaz a filmmúzeumokra is. Nem sok van belőlük, az igaz, de mivel a filmek és a sorozatok egyre nagyobb teret foglalnak el az életünkből, lassan ennek a világnak a kulisszatitkaiba is egyre többen pillantanának be, hiszen hatalmas mennyiségű kreativitás, munka és invenció van bennük. Miután a gyerekeimet egyszer már elvittem a Harry Potter Múzeumba Angliába – ami mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt –, és minthogy itthon is elképesztően tekintélyes stúdiók állnak a hollywoodi produkciók rendelkezésére, egyik nap fogtam a fiúkat, és ellátogattunk Etyekre, a Korda Filmparkba, és részt vettünk egy kiscsoportos vezetett túrán. Csak annyit mondok, a végén a kamasz gyerekeim bevallották: ez menő volt! Gyárfás Dorka beszámolója. – Először is, minden, amit most mutatni fogunk, kamu. Ez benne a fantasztikus! Ettől izgi! Sas József - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Ti a képen úgy fogjátok látni, mintha különböző korokba és országokba repültünk volna, mi meg tudjuk, hogy minden csak papírmasé, amit egészen könnyű lenne összedönteni.
Ez a miliő szerintem még azok számára is ismerős lehet, akik nem követték a sorozatot, ugyanis az történt, hogy a harmadik évad felvételei után nem bontották le, hanem a stúdió megvásárolta, és azóta kisebb-nagyobb átalakításokkal más produkcióknak is értékesíti. Egy kicsi ház van a domb tetején smith e. Volt valaha egy hasonló középkori városrészlet a fóti filmgyárban is (ami a szocialista korszak legfejlettebb stúdiója volt), de ez sokkal pöpecebb. Tényleg olyan, mintha egy másik országba csöppenne az ember, de hogy pontosan melyikbe, az meghatározhatatlan – lehet közép-európai éppúgy, mint mediterrán. Egy-egy pontján Insta-barát spotokat alakítottak ki, ahonnan a legautentikusabb fotót lehet lőni (onnan aztán tényleg nem látszik, hogy díszlet az egész), más pontokon pedig QR-kód-leolvasókat, amiken keresztül meg lehet nézni az adott kulissza filmbeli felhasználását. Ez talán a legizgalmasabb: telefonnal a kezedben csekkolhatod, hogy ami az orrod előtt áll, ahhoz mennyit kellett hozzátenni a CGI-jal (számítógépes animációval), és milyen, amikor kosztümös statiszták serege népesíti be.
"In memoriam Robbie" - olvastam az egyiken. "Anyuért" - hirdette az előttem haladó fiatal lány hátán a felirat, s egy kinagyított nárcisz fotója alatt a dátum: "1937-2008". "Gyerekeinkért" - mutatta egy asszony hátán a számos kis fotó. Ő egy gyermekkórházat támogatott ezzel a sétával. Odább néhány nő egy súlyosan sérült, fiatal rögbisnek létrejött alapítvány logóját viselte a pólóján. Egy kicsi ház van a domb tetején smith 3. Eszembe jutott, hogy nekem hány nevet kellene felrajzolnom a pólómra, ha lenne merszem ilyesmihez. S hogy jövőre melyik charity javára ballagnék majd ugyanitt. Nehéz választás lesz! Az útvonal ügyesen volt kialakítva, legtöbbször volt árnyékos oldal, ahol a napsütés elől elbújva lehetett haladni. Időnként pohár vizet osztogattak, s minden kilométernél sátorokban valamilyen amatőr zenekar szórakoztatta a sorban elvonulókat. A legnagyobb sikert a Donnybrook Fire Station tűzoltói zsebelték be, akik (szolíd erejű vízsugárral ugyan) lefröcskölték azokat, akik nem húzódtak félre idejekorán előlük. S a legtöbben hálásan fogadták a hűsítést.
Húsvét volt, vagy előtte vasárnap. Mindenesetre tavasz, talán az eleje. Nem volt rossz idő, olyan kertközeli, mikor jólesik sokat matatni a földdel, élvezni, ahogy a fagy kiengedi a szagokat szorításából, azok meg belelehelődnek a legyekbe, akik erre felébrednek, és tesznek egy fasza kört a kertben. Toszka megszokta télen, hogy nincs légy, és nehéz elképzelnie nyáron, hogy van olyan, hogy nincs. Eszébe jutott erről egy családi legyes történet: … félhomályos őszi szoba délutánjában a csillár körül két légy keringett… a Dédi nyaggatta a lányát – Toszka anyósát -, írjon levelet a legyeknek, hogy menjenek el, hagyják őt békén, mert nem tud tőlük aludni. Egy kicsi ház van a domb tetején smith funeral home. Két hétig is elhúzódott, mire belement, és tenyleg megírta a levelet a szeme láttára. Felakasztotta a csillárra, a levél ott lógott még két hétig. A Dédi két hónapra rá meghalt. Toszka és az anyja először mindig a temetőbe mennek, amióta meghaltak a nagyszülei. A virágot kiveszi a kocsiból, anyja imákat mormog a sírnál, majd elsírja magát, ő addig kicsit gondol a Mamára, meg a Tatára, és vizet hoz.
Az idegenvezető mindeközben elmeséli, mi hogyan épült, milyen célból, mikor, és felhívja a figyelmet arra, hogy semmilyen lépcsőre ne lépjünk rá, falnak ne dőljünk neki, ajtón ne próbáljunk bejutni, hiszen minden csak látszat, amit nagyon könnyű tönkretenni. Némi próbatétel a csoporttal lépést tartani, mert az embert elkapja a magamutogatási vágy, és legszívesebben minden sarkon fotózkodna. Hiszen ez az egész képen néz ki a legjobban, arra készült! A legjobb nászút a Karib-tengeren - JetsetChristina | Creative Saplings. Olyan ez, mintha Insta-múzeumban járnánk. A Borgiák reneszánsz díszletéből aztán pár lépéssel átsasszézunk az Emerald City című sorozat díszletébe, ami nyomokban a barcelonai Güell park bejáratát idézi Gaudí tervezésében, de mivel ott már jártam, így tudom, hogy ez inkább csak halvány mása. Viszont nem is ennyi a látvány a filmben, számítógépes animációval ezt is rendesen felturbózták. A legmókásabb az, hogy amikor a kavicsos földön egy kis levélkét pillantok meg, és lehajolok, hogy felvegyem, konstatálnom kell, hogy itt még ez is mű: a bokrok is műanyagból vannak, ahogy ezek a lehullott levélkék is.