Emese Álma Mondája: Egyike A Legkorábbi Magyar Mondáknak. Álmos Fejedelem Származásáról Szól. A Monda Szerint Emese Milyen Állattól Esett Teherbe? - Kvízkérdések - Mitológia, Vallás - Európai Mitológia

Wednesday, 26-Jun-24 08:52:52 UTC

Emese álma, turul-monda: Anonymus krónikája szerint Ugek (Ügyek) vezér Emese (Emes) nevű feleségének, amikor gyermeket várt "álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt". Emesének álmában úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső kir-ok származnak. Emese fiát e csodálatos álomra emlékezve Álmosnak nevezték el. A turul (törökül toghrul) madár, azaz a héja az Árpád nemzetség totem-madara, s Anonymus ~ról írva krónikájában a pogány m. Emese álma monda pdf. mondavilág fontos elemét őrizte meg. Az őstársad-ak házassági rendjével együtt járó totemhit szerint minden nemzetség őse valamilyen totem (állat, növény, kő, term. jelenség). Az állatkultusz mint nemzetségi megkülönböztető elv a fejlettebb nomád népeknél is megmaradt. Minden nemzetség választott magának egy ragadozó madarat jelképnek, óvó állatnak, tiszteletbeli ősnek (ongon). A turul-monda azt mutatja, hogy az Árpádok ősei részei voltak egy olyan mesterségesen kialakított állatjelképes (ongonos) nemzetségi rendszernek, mint a 24 oguz nemzetség, melyeknek 24 különböző ragadozómadár ongonjuk volt.

Emese Álma Monde Http

Megtanult lovat pányvázni, vágtató ló hátáról vadat nyilazni, értett a pásztorkodás minden csínjához, és futárszolgálatot végzett szükség esetén, vadászhatott egyedül, és a csatában apja fegyverét hordozta. A csaták egyre gyakoribbak lettek a síkságon, míg végül is hozzá tartoztak az élethez. A régi jó idők elteltek már, amikor mindenki számára volt bőven hely a nagy síkságon, s csak kalandra vágyó legények portyáztak csatát keresve. Népek és nyájak megsokasodtak, s harc döntötte el, hogy ki él meg és ki nem. Emese alma monda | Emese álma - A Turulmadár nyomán. A gyöngébb törzseket észak felé szorították föl az erősebbek, ahol rövidebb volt a nyár és szigorúbb a tél s az élet nehezebb. Pásztorkodó népek számára mindég a váratlan ráütés volt a legnagyobb veszedelem. A nyílt mezők nem nyújtottak menedékhelyet. Porfelhő jelent meg az ég alján valahol, s még a birkán lovagló kisgyermek is tudta, hogy csak veszedelmet jelenthetett. Abban az időben a besenyők voltak a magyarok legádázabb ellenségei. Ez a harcias rokonnép kelet felől nyomult nyugatnak a nagy síkságon, akárcsak századokkal azelőtt a hunok meg a magyarok tették.

– Áldott a te neved, Magyarok Istene! … így buzgott fel a szó az Ögyek szivéből. – Tovább magyarázom, hallgasd meg igémet. Fiadat nevezed álomlátás után Álmos -nak; őt látta Hadúr kegyelméből hű társad a nagy folyónak képében. Ágyékából eredt, s azután messze folyt – így mondád, úgy-e bár? – Úgy mondá Emese, az én feleségem, s én is úgy mondottam. – Megértem belőle Hadúr akaratját – folytatta a táltos komoly ábrázattal. – Ágyékából eredt a folyó, s azután messze folyt – nyugatnak, emberi szem útját követni nem tudta, előle kitértek erdők lombos fái, útját nem állhatta felmeredő szikla… tudd meg, Ögyek, fiad nagy lesz és lelkében merész lángot csap fel a régi kivánság, hogy nyugatra menjen, ősei hazáját elhagyja s keresse, de ne csak keresse, hogy meg is találja – Etele országát. – Ó, ha az úgy lenne! – Úgy lesz, ha én mondom, kit Hadúr meg nem csal álom-alakjában adott csodajellel. Azért örvendezzél igaz szived szerint, s várd el türelemmel, mig bételik mindaz, amit imént mondék. Emese álma monda teljes. Igy szólott Hadúrnak igazmondó papja.