A felszökő s a leeső patkó alakja az illető pontokon a márványlemezekbe van vésve. " Az Ugrató-híd után a Kő kereszt állomás, a Kő híd, majd a Kőszikla ellenőrzőpontok után az Öreg-lyuk, az Őr-hegy és a Bajnai Szent Donát Borbarát közösségi téren lévő állomások után a cél a Sándor Metternich Kastélyban zárja az útvonalat. A táv szintideje 8 óra, szintemelkedése 633 m.
A kiállítás bemutatja, hogy a cserfes és elbűvölő Paulina hogyan vált a párizsi császár udvarának divatdiktátorává, majd később hogyan lett Bécs kulturális életének egyik megkerülhetetlen alakja. Hozzá fűződik egy legendás női párbaj története is, amit szintén felelevenít a tárlat. Mivel a kastély berendezéséből és műtárgyaiból a II. világháború után nem sok maradt, ezért a két egykori tulajdonost egyrészt korabeli fotók, tárgyi emlékek, visszaemlékezések, másrészt interaktív eszközök segítségével idézik meg. Reneszánsz udvarházból klasszicista műremek A kastély története egészen a 15. századig nyúlik vissza, amikor a Both család felépítette nemesi udvarházát, amelynek alapfalai, padlóburkolatának és freskóinak több részlete a régészeti feltárás során került felszínre. A feltehetően már romos épület a 18. Bajna kastély - YouTube. század elején került a Trencsén megyei Szlavnicáról (ma Szalonca, Szlovákia) származó, kisnemesi Sándor családhoz, majd ezután épült fel a barokk kastély, amelyet a következő generációk csinosítottak tovább.
Az olasz művész munkáját a lenyűgöző Raffaello- és Etruszk-termekben csodálhatjuk meg. A romjaiból helyreállított, kívül-belül megújult, 2021 végén megnyílt kastély állandó kiállításán két egykori tulajdonosát ismerhetjük meg: magát az ördöglovast, azaz gróf Sándor Móricot, valamint a gróf lányát és örökösét, Sándor-Metternich Paulinát. A hercegné korának igazi divatdiktátora volt, aki élénk és szerteágazó társadalmi életet élt, és akinek alakjához rengeteg anekdota is fűződik. Az ördöglovas legendás alakja A legenda szerint Sándor Móric becenevét Angliában ragasztották rá, amikor az ifjú gróf fogadást kötött egy helyi kereskedővel, hogy ha megüli a lovát, ami még senkinek sem sikerült, 100 fontért övé lesz az állat. Átadták és újra látogatható a felújított bajnai Sándor-Metternich kastély | CsodalatosMagyarorszag.hu. A gróf néhány perc alatt betörte a lovat, mire a kereskedő döbbenten felkiáltott: "Ez nem is ember, ez maga az ördög! " Móricot gyermekkorában vézna testalkata miatt apja mindentől óvta, lovagolnia is tilos volt. Azonban bátyja korai halála és édesapja elvesztése után nagyon fiatalon, 17 évesen megörökölte a család birtokait, köztük Bajnát is.
(forrás: wikipédia)
A legsúlyosabb 1850-ben történt, amikor fejét egy vasrácsnak ütve úgy megsérült, hogy utána már nem is épült fel teljesen. Élete utolsó éveiben a gróf már nem is ülhetett lóra, de még a gyeplőt sem foghatta kezébe. Legendáját már életében ő maga is aktívan terjesztette, ám halála után új életre kelt az ördöglovas alakja: több irodalmi és zenei mű ihelőjévé vált. 1944-ben egy magyar kalandfilmet is forgattak róla, de talán a leghíresebb mű, amely Sándor Móricról szól, Kálmán Imre Ördöglovas című operettje. Az ördöglovas kastélya A kastélyban berendezett állandó kiállításon megismerhetjük a meglepően sokoldalú Sándor Móric életét. Kiderül, hogy a gróf több volt egy vakmerő lovason, és művészi hajlamát főként a zenében bontakoztatta ki. Sándor–Metternich-kastély | Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram. Zenélt és zenét szerzett, de rajongott az építészet iránt is, európai útjain minden építészeti újdonságot lejegyzett. A női oldalon lányát, Sándor-Metternich Paulinát ismerhetjük meg, aki mint diplomatafeleség, a különböző állomáshelyeiken - Drezdában, Párizsban és Bécsben -egyaránt jelentős szerepet játszott, főleg mint korának ízlésformálója.