Varga Mihály kiemelte, hogy a mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások megőrzése kulcsfeladat Magyarország számára. Ezen belül fontos a helyi körülményekhez már alkalmazkodott fajták megőrzése, erre a kormány is kiemelt figyelmet fordít. Őshonos gyümölcsfákat Budakeszin! - Budakeszi Hírmondó. Ezt szolgálja a "gyümölcsészeti" megállapodás is, amelyet a jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben kezdeményezett, és azóta több egyházi, szakmai és civil szervezet is csatlakozott hozzá – emlékeztetett. A megállapodás célja, hogy a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat megőrizzék. Ezért a résztvevők a különböző térségek fajtagyűjteményeiből a régiókra jellemző tájfajták szaporító anyagait átadják egymásnak. A miniszter tájékoztatása szerint eddig 27 parókiakert és templomkert, óvoda- és iskolakert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz, és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfák, csemeték telepítését. Gallai Máté, az esemény házigazdája az MTI-nek elmondta: a Tündérkert-mozgalom célja, hogy a Kárpát-medence kihalófélben lévő őshonos gyümölcsfáit megmentsék.
Ebből kitűnik: rendkívül kiszolgáltatott a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokfélesége, az agrobiodiverzitás, amelybe a régóta termesztett növényfajok és fajták, a nemesítés során előállított fajták, a tájfajták és változatok, valamint a kultúrnövények vad rokon fajai is beletartoznak. A mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásaink megőrzése kulcsfeladat, ezen belül a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták felelevenítése, továbbá néhány egyeduralkodó világfajta mellett a régebben elemző gazdag fajtaválaszték alkalmazása is fontos. A Tündérkert-mozgalom elindítóinak célja az őshonos gyümölcsfajták megőrzése | Híradó. A nemzeti erőforrásokkal, ezen belül a genetikai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás alapvető jelentőségű Magyarország létfeltételeinek fenntartásában és gazdasági jólétének megteremtésében. Ezért a VM genetikai erőforrások megőrzését kiemelt prioritásként kezeli. A vidékfejlesztési miniszter tavaly jóváhagyta az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiáját. Ez fontosnak tartja az olyan kezdeményezések szakmai támogatását, amelyek segíthetik megalapozni az eredeti termőhelyen történő génmegőrzést az in situ – on farm rendszer hatékony működtetésével.
Azóta a Kárpát-medence minden térségében hoztak létre Tündérkerteket, számuk már több mint kétszáz. A gyümölcsfa hasznosításáról Kovács Gyula mondja: Göcsej két alapvető gyógyszere a pálinka és az ecet volt. Akinek ez nem segített, annak keresztfát csináltak. Azt is mondja, hogy Göcsejnek több száz körtefája volt, és minden gazda másból főzte a pálinkáját, ami mindig jobb volt a szomszédénál. TündérkertErdő-Mező | Erdő-Mező. Pórszombat környékén, tízhektárnyi területen, tizenkét kertben összesen 3500 régi magyar gyümölcsfajtát őriz. A gyűjtemény egyedülálló Európában, és ezekből "vissza tud ajándékozni" azoknak a tájegységeknek, ahol azok eredetileg is éltek. Kovács Gyula meséli, hogy Szarvas József színművész találta ki a Tündérkert nevet, mert csak a magyaroknak igazgatják a tündérek az életét, és ezzel az egész történet tündérivé vált. Szarvas Józsefnek, a Tündérkert-mozgalom másik alapítójának viszáki kertjében minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született.
2014. március 29., 21:45 Őshonos gyümölcsfafajtákat ültettek el a főváros első, Békásmegyer-Ófaluban átadott Tündérkertjében. A kezdeményezés célja a Kárpát-medence kihalófélben lévő fajtáinak megmentése és a közösségépítés. A régi, őshonos gyümölcsfafajták Magyarországon és a Kárpát-medencében is az óvandó értékek közé tartoznak, mivel az elmúlt száz évben elveszett a mezőgazdaságban termesztett növényfajták 75 százaléka – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton Békásmegyer-Ófaluban, az első fővárosi Tündérkert megnyitóján. A Kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Ház ad otthont, amelynek kertjében szombaton ültették el az első tíz őshonos gyümölcsfát, a megőrzés szándékával. A nemzetgazdasági miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait idézve hangsúlyozta: a mezőgazdaságban használt növényfajták megóvása világméretű feladat, mivel a jelenleg termesztett és létező fajták – vagyis a fennmaradt 25 százalék – szintén veszélyeztetett.
További gyümölcs és zöldség tájfajták regisztrációja szintén folyik - tájékoztatott a VM.
2013 januárjában és februárjában a Pilisi Parkerdő Zrt. fajtamentő programot hirdetett, és oltóvesszők gyűjtését kezdeményezte a Zsámbéki-medencében. A helyi településekre eljuttatott felhívás a vártnál is nagyobb sikert aratott: összesen 257 fáról érkezett oltóvessző. Ezt követően 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is gyűjtöttek szaporítóanyagot, amelynek mintegy kétharmada – a szakemberek nagy örömére – meg is eredt a kertben. A nagyszámú csemete elhelyezése újabb terület bevonását igényelte, így további félhektáros terület hozzáadásával bővülhetett tovább a gyümölcsöskert. A fentebb felsorolt fafajokon túl ezután sárgabarack, meggy és mandula is a gyűjteménybe került. Az akkor még a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Kertészettudományi Kartól a Pilisi Parkerdő Zrt. a gyűjtéssel egy időben ajándéknövényeket is kapott, így azóta egyes sorok végén különböző galagonyák is találhatóak, sőt, jó pár házi- és madárberkenye is látható. A gyűjtésből származó fák fajtája sok esetben nem ismert, hiszen a zömében idős, még a sváb lakosok által telepített gyümölcsök nevét a jelenlegi tulajdonosok nem tudják.