A hideg éghajlati övezetben a tajgákhoz hasonlóan az állatvilág jellemző fajai az állandó testhőmérsékletű madarak és emlősök közé tartoznak. Többségük csak a nyári időszakban keresi fel a tundrát, télen délebbre vándorol. A tundráktól távolabb, az állandóan fagyos sarkvidéki övben az élővilágot főként mikroorganizmusok és vándorló állatok képviselik. A tundra éghajlat diagramja
Nyarat a tundrán töltik, itt költenek. Budapest utca térkép Lily pipe akv%E1rium sz%FBr%F5%FCveg ki%E9s befoly%F3 cs%F5 - Akváriumok és kellékeik - árak, akciók, vásárlás olcsón - Hideg éghajlati övezet a hegyvidék és a tenger élővilága Hegyvidéki övezetesség - Jellemzői a helyi szelek / főn, bóra, sirokkó / - Az É-i félgömb hegységeinek D-i lejtőit, A D-i félgömb hegységeinek É-i lejtőit éri több besugárzás= erősebb felmelegedés Trópusi hegyvidék övezetei Mérsékelt hegyvidék övezetei égöv (főnév) Földrajzi: Éghajlati sáv. A Föld felszínén a napsugarak beesési szöge alapján létrejött, egymástól eltérő éghajlatú sávok egyike. A mérsékelt égöv mindkét félgömbön a 23, 5° és a 66, 6° szélességi fok között helyezkedik el. A trópusi égöv közepén az Egyenlítő halad át. Eredet [ égöv < ég + öv] További megjegyzés A Föld felszínének égövek szerinti felosztása az egyenlítő körüli forró vagy trópusi éghajlatú területtől északra és délre egy-egy mérsékelt éghajlati területet, valamint egy-egy északi és déli hideg vagy sarki területet takar.
Ezet növényei Hideg éghajlati on foot Ezet elhelyezkedése Dús szőrzete télen szürkésfehér, nyáron barna Nyakán sörény Mindkét nem agancsos Télre a tajgára vándorolnak. (2 hét alatt 1000 km) Télen fák kérgével és a hó alól kikapart zuzmókkal, mohákkal táplálkoznak. Kérődző – összetett gyomor Lappok – félvad tartás (tej, hús, bőr, teherhordás) 11 12 13 Sarki róka 14 Nyári-, téli bunda közti különbség Téli bunda rendkívül vastag Szőrös talp Zömök test, rövid fül, kurta láb Vastag zsírréteg – jó hőszigetelés Ragadozó: Rágcsálók (pl. lemming), madarak (fiókák, tojások), dögök (halak is) Hideghez való alkalmazkodás Kis testfelület, kis hőleadás 15 16 17 18 Fő táplálékuk a lemming 19 Érdekes lehet!!!! 20 21 Sarki csér 35 cm hosszú Farka villás Főleg halakkal táplálkozik. (Szitálva figyel, majd hirtelen lecsap. ) Nyáron a tundrán költ, majd nyár végén a Déli-sark környékére repül. ( km rekorder vándorló! ) Márciusban visszaindul. 22 23 Aktuális lehet!!!! 24 Vetési lúd és a nagylilik Ősszel és télen hazánk felett V-alakban húzó nagy csapatok.
A nyírfák fehér kérge messziről világít a tajgában.. A nyírfák zárvatermők, a virágokban a magkezdeményeket magház védi. Az egyszerű, nem feltűnő virágok egyivarú virágzatokat alkotnak, szélmegporzásúak a tőzegmohalápok a lefolyástalan területeken alakulnak ki, ahol a víz nem tud elszivárogni. A víz télen megfagy, de tavasszal kiolvad, és átitatja, elborítja a talajt. Állatvilág: Állandó testhőmérsékletű madarak és emlősök alkalmazkodnak a legkönnyebben. Sok élőlény a hideg évszak beállta előtt melegebb területekre költözik. Néhányan téli álmot alszanak, anyagcseréjük lecsökken. Jellemző fajok: Európai mókus (Vörös mókus): Igazi mindenevő: Metszőfogai állandóan nőnek, rágcsáló. A mókus nem alszik téli álmot. Téli bundája vastag, szürkés, a nyári vörösbarna, vékony. pocok: Szürke farkas: falkában él, félelmetes éjszakai ragadozó. Csapatosan vadászik, így a legnagyobb testű emlősöket, a szarvasokat, a lovakat és a bölényeket is megtámadja. A farkas kitartóan fut, kitűnő a szaglása és a hallása.
2020\05\12 PPT - RusznákPetya&SasCsanád PPT - PeccolTirza&KertészLili Ha a szárazföldön folytajuki utunkat a sarkkörök felé, akkor csak északi irányban haladhatunk tovább, hisz a déli félgömbön ezeket a területeket tengerek borítják A sarkkörök felé haladva a nyár egyre rövidebb és hűvösebb lesz, a tél pedig hosszabb és hidegebb. A tavasz és az ősz pár hétig tart. A csapadék kevés, de ennek ellenére az éghajlat nedvesnek mondható. A növények és az állatok számára kedvező feltételeket kínáló időszakok sokkal rövidebbek, mint a mi erdeinkben. Ez a hideg mérsékelt öv, vagy más néven a tajga világa. Éghajlati diagramm: Növényvilág: A mérsékelt övezet északi részén a tűlevelű erdők, más néven a tajga társuláscsoportja alakul ki. A tajga hatalmas területeket foglal el az északi féltekén. A növénytakaró tűlevelű erdő, főképp lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő és erdei fenyő alkotja. az ázsiai tajgák jellemző fája a szibériai vörösfenyő. A többi fenyőtől eltérően a vörösfenyő lombhullató. A vörösfenyő fája nagyon tartós, szilárd és rugalmas.
A mérsékelt övben a napsugárzás beesési szöge és a besugárzás időtartama tág határok között változik. Az éghajlati elemek változékonysága nagy, illetve a ki- és besugárzás is aránytalanul oszlik el. Forró éghajlati övezet A forró éghajlati övezet a legmelegebb éghajlati övezet. Évi középhőmérséklete 20°C-nél magasabb. A mérsékelttel, vagy a hideggel ellentétesen ennek nincs külön északi és déli része. A Baktérítő és a Ráktérítő között húzódik. Négy részre tagolható. Hegyvidéki övezetesség A magas hegyekben az évi középhőmérséklet 100 m-enként mintegy 0, 5°C-kal csökken; az éghajlatban és ennek megfelelően a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség alakul ki. Ez a legteljesebben értelemszerűen az Egyenlítőhöz közeli magashegységekben (pl. Kilimandzsáró, Andok) figyelhető meg. Éghajlatai magasságonként változnak: fölfelé haladva az éghajlati, növényzeti és talajviszonyok hasonlóan változnak, mint az Egyenlítőtől a sarkok felé (értelemszerűen például a térítők sivatagainak kihagyásával).