Kulcs a középső úthoz – a 14. dalai láma: a dalai láma körbevezeti a tanulót az üresség ( súnjata) igaz megértéséhez szükséges lépéseken – az üresség természetébe enged bepillantást. The Precious Garland (Drágakőfüzér) – Nágárdzsuna: eredetileg egy király számára (Szátaváhana-dinasztia) íródott a szöveg, amely leírja az együttérzés bodhiszattva-ösvényét és Buddha ürességről szóló tanításának világos és átfogó magyarázatát. Elmagyarázza, hogyan lelhető meg a boldogság a test, a beszéd és a tudat egyetemes értékeinek művelésével, illetve hogyan halmozhatók fel a megvilágosodáshoz szükséges érdemek és a bölcsesség. [1] The Song of the Four Mindfulnesses (A négy tudatosság éneke) – a 7. dalai láma, Kalszang Gyaco: ez a rövid költemény tartalmazza az összes szútrát és tantrát. Használható tudatosság meditáció alapjaként.
Finom tudat A finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását. A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is. A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt. Párbeszéddel szembenézni Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót Demszky Gábor főpolgármester szombaton a budapesti városházán.
Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek. Szélsőséges bajkeverők A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy "valamennyi érző lény javát szolgáljuk". Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak "szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik" - fejtette ki Tendzin Gyaco. Az emberi énre vonatkozó kérdésekre - például hogy van-e eleje és vége? - adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, "az én a test és a tudat együttes eredménye" - fogalmazott a XIV. dalai láma. Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert "a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni".