A Biblia második, kisebb részét az Újszövetség iratai teszik ki. Az Újszövetség 27 görög nyelvű könyvből áll, a legrégebbi irat Kr. u. 50 körül keletkezett, a legújabb Kr. 120 körül. Felépítése: 1. Első egysége 4 evangéliumból áll. Az evangélium (= jó hír, örömhír, "evangelion" görög szóból) Jézus életét, tanítását, kereszthalálát és feltámadását beszéli el. Szerzőit evangélistáknak (= jó hírt hozó) nevezzük. A 4 evangélista: Máté, Márk, Lukács és János apostolok (a hagyomány szerint). Az evangéliumok keletkezési ideje 60 és 100 közé tehető. Máté, Márk és Lukács evangéliuma nagyjából egy időben jött létre és nagyon hasonló szerkezetét, tartalmát és szemléletét tekintve, ezért Máté, Márk és Lukács az ún. szinoptikusok (=együttlátók). János evangéliuma kicsit más. 2. Apostolok cselekedetei – az evangéliumok után található, Lukácsnak tulajdonítják. Kollégium története – József Attila Középiskolai Kollégium. Témája: Jézus mennybemenetele, a Szentlélek eljövetele (az első pünkösd), és a korai egyház története. 3. apostoli levelek (21 db) – az ősegyház életéről és a jézusi tanítás terjesztéséről szóló, tanító, buzdító célzatú írások.
Igaz, hogy nem Józsefnek hívták, hanem Janhamunak, de azért szolgálhatott modellként József alakjához. Az viszont kétségtelen, hogy aki József történetét írta, ismerte az egyiptomi viszonyokat, ez az egyiptomi nevekből (Potifár-Petepré annyi, mint "Ré isten adománya", Aszenát azt jelenti: "Net istennőé") éppúgy megmutatkozik, mint az események számos kisebb-nagyobb részletéből. Hogy például Józsefet megborotválják, mielőtt a fáraóhoz viszik, szakállt ugyanis csak a fáraó viselhetett; a helytartóvá avatás körülményei is hitelesek; a holttesteket valóban negyven napig balzsamozták. Sejthető, hogy József és Potifárné kalandja is egy korábbi egyiptomi elbeszélésből került át a József-mondába. A magyar építészet rövid története (A) - A legújabb könyvek. Annak címe A két fivér története; benne az ifjabb fivér utasítja vissza bátyjának feleségét, s a bátyja megöli, mert hitelt ad az asszony rágalmának. Igaz, hogy ezt a mozzanatot a sumér-akkád Gilgames-eposz is sugalmazhatta, amelyben Istár istennő gyűlöli meg sértettségében Gilgamest, mert szerelmét visszautasította.
A csoport neve Ku-Klux-Klan lett, mely egyes vélemények szerint a görög "küklosz" ( latinosan: kyklos) (kör) szóból eredeztethető, mások azonban puszta hangutánzó szóként értelmezik, a puska závára ad hasonló hangot, mikor felhúzzák. A Ku-Klux-Klan legfőbb célja a feketékre vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt. Megalakulását követően rövid idő alatt az egész unió területét behálozta fiókjaival. A társulat tagjai egymást esküvel a legszigorúbb titoktartásra kötelezték és titkosan, álarcban gyilkolták meg az általuk gyűlölt feketéket. Az eredeti célkitűzésektől való eltávolodás, az erőszak elharapózása és a törvényhozás szigorú intézkedései vezettek a feloszlatásához 1871 tavaszán, amikor életbe lépett az ún. Klan-törvény, amely e célból diktátori hatalmat adott az elnök kezébe, aki katonai erővel ezt a titkos társulatot elnyomta. Bibliai történetek (elemzés) – Újszövetség – Jegyzetek. Második Ku-Klux Klan [ szerkesztés] Másodjára 1915 -ben Atlantában alapította újra William Joseph Simmons metodista pap. Eleinte nemcsak a színesbőrűeket üldözték, hanem a bevándorló katolikusokat is.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
században (Problématörténeti vázlat) 250 Bevezetés 251 Max Weber politikai szociológiája 253 A tudományos módszer megújítása 275 A racionalizmus és a kapitalizmus kialakulása 277 A hatalom és uralom szociológiája 279 A legitim uralom elmélete 280 A legális-bürokratikus uralom és a plebiszciter vezérelvű demokrácia eszméje 283 A három nagy eszmeáramlat metamorfózisa a XX.
Az evangéliumokba bekerült szent iratok ezeknek a szájhagyomány által megőrözött történeteknek az összegyűjtött, leírt és megszerkesztett változatai. Szerkezet: az evangéliumok Jézus tanításait közvetítik, amelyek egy elbeszélői keretbe vannak ágyazva. A keret létrehozásának célja az, hogy világos szerkezetbe rendezzék a Jézushoz kapcsolódó tanító szándékú hagyományt. Ezt a keretet az evangélisták rövid elbeszélésekből, ún. midrásokból szerkesztették össze. A midrásokat különböző elbeszélői hagyományok (krónikás elbeszélések, epizódok, ószövetségi utalások, jövendölések) felhasználásával, összedolgozásával alkották meg. A midrások létrehozása elősegítette a kereszténység későbbi századaiban az evangéliumi történetek dramatizálását, a modern korban pedig megfilmesítését. Szerzők: Máté, Márk és Lukács evangélistákat szinoptikusoknak ("együttlátók", "egybetekintők") szokás nevezni. Ők ugyanazt a hagyományanyagot dolgozták fel, így műveikben szövegszinten is sok az azonosság (tartalmukban, szerkezetükben, szemléletükben, tagolásukban is hasonlítanak).
Ilyen nyomokat azonban nem sikerült találni. Már az ókori Josephus Flavius azt állította, hogy József és családja a hikszoszok uralma idején került Egyiptomba. A Középbirodalom bukása után, a Kr. előtti XVIII. század végén a sémi hikszoszok hódították meg Szíria felől érkezve Egyiptomot, és a XVI. század közepéig uralkodtak fölötte. Elképzelhető, hogy a hikszosz fáraók szívesen fogadták be a rokon fajtájú zsidókat, bár ennél korábban is akadt ilyesmire példa, hogy a gyéren lakott deltavidéken adó fejében nomád idegeneket engedtek letelepedni. Az viszont leginkább az ő idejükben képzelhető el, hogy egy zsidó ilyen magas tisztséghez jutott légyen. Miután később a gyűlölt hikszoszokat elűzték az egyiptomiak, az ő korukra vonatkozó feljegyzések jó részét megsemmisítették – ez "az emlékezet kiátkozása", a damnatio memoriae –, ezért az sem lehetetlen, hogy emiatt nem maradt írásos nyoma a Bibliá ban leírt eseményeknek. Mások arra figyeltek fel, hogy az Újbirodalomban a vallásreform fáraójának, Ehnatonnak idején hadvezéri és gabonafelügyelői rangra emelkedett egy zsidó származású férfi.