1925 -ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. A 19. század végére Németországban olyan kedvelt lett, hogy külön tenyésztői klubot hoztak létre. De Magyarországon még sokan idegenkedtek a fajtától, pedig időközben bizonyította rendkívüli tojóképességét. Egy 1896 -ban kelt miniszteri rendelet következményeképp 1897 -ben több kakasnevelő tenyésztelepet is kialakítottak, ahol a magyar mellett erdélyi kopasznyakú kakasokat is neveltek. Ilyen telep volt Gödöllőn és Kolozsváron. Ezzel is segítették a magyar fajtájú tyúkok elterjedését. A kinemesített magyar fajták a második világháborúban szinte teljesen eltűntek, s a háború után az erdélyi kopasznyakú tyúk tenyésztését a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben kezdték újra 1953 -ban. Palóc Nyuszka tyúk (aktív) - kínál - Pócsmegyer - Agroinform.hu. De a tenyészetet a többi állománnyal együtt néhány év múlva felszámolták. A fajta fennmaradása a kistenyésztőknek köszönhető, hiszen amikor az 1970-es években elkezdődött a magyar fajták felkutatása a génbanki állomány létrehozása érdekében, a kendermagos színváltozat fajtatiszta egyedeit Sümegcsehin találták meg.
Megkezdődött hát azon állatok felkutatása, amelyek ezt idézték. Az első két búzaszínű egyed egy feketetói vásár alkalmával egy román udvarból került elő. Ugyanezen az úton hazafelé, Érsemjénben bukkantak egy nyerges színű kakasra, ami a libák között legelészett. A Felvidéken, Rimajánosiban, később pedig Magyargácen kerültek elő hasonló színű állatok. Lényegében ezekből kezdődött meg a tenyésztés, 1997-ben. Létrejött az első, búzaszínű változat, spontán mutációként azonban később megjelent a babos, később a vörös nyeregtollú is. Az állomány mára konszolidálttá, egységessé vált, hiszen így lehet szó egyáltalán fajtáról. Nyuszkanyakú palóc tyúk fajták. Az elismerés útján Kis létszámban tenyésztett, elsősorban háztáji hasznosításra alkalmas tyúkként az állami elismerés praktikusan nem jöhet szóba. Mivel a kitenyésztéskor egyértelmű cél volt, hogy az előnyös gazdasági tulajdonságok mellett a szemnek is tetszetős, szép állatok jöjjenek létre, egyenes út vezetett a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége felé, amely saját hatáskörben, saját elfogadott szabályzata szerint végez fajtaelismerést.
Homozigóta kopasznyakúak esetében a nyak teljesen csupasz - ún. csóré nyak -, míg a heterozigóta egyedek esetében elöl, a nyak alsó részén - már naposcsibéken is jól megfigyelhető - tollpamacs van, melynek azonban soha, semmi körülmények között sem szabad a nyak hátsó részére terjednie, vagy a nyakat körülfognia. ) A bírálat szempontjából csak a tollpamacs nélküli, tehát homozigóta egyedek értékelhetők. Egyes tenyésztők a tollpamaccsal rendelkező, kopasznyakúság szempontjából heterozigóta egyedeket külön fajtaként próbálják elfogadtatni (van, aki "eredményesen" szelektált erre a tulajdonságra), ami a fentiek alapján teljes genetikai képtelenség. Törzs: Izmos, középnagyságú, tojásdad alakú. A kiálló vérvörös begytől végig a hason, egészen a végbélig a törzs csupasz, tollatlan. Nyuszkanyakú palóc tyúk eladó. Mell: Széles és igen húsos. Az egyenes, hosszú mellcsont fölött a bőr csupasz és azt csak a kétoldalt ráboruló tollazat takarja. Hát: Széles Nyereg: Csak kissé emelkedő Szárny: Elég hosszú, erős, majdnem vízszintes tartású Farok: Hátrafelé hajló, nem meredek tartású, tollazat dús, sarlótollak hosszúak Láb: A comb izmos, hosszú.
Elmondhatjuk például azt is, hogy egyre közkedveltebb az alföldi dudoros posta, a magyar díszposta, a székesfehérvári bukó… és hosszasan folytathatnánk a sort. Külföldi fajták közül ritkasága miatt megemlíthetjük a mookee keringőt, a prágai rövidcsőrűt, valamint az angol kiállítási postát. A díszmadár-kollekcióban pedig talán a legizgalmasabb bemutatott egyed egy nagytestű ezüstcsőrű pinty volt. Eladó tyuk - Baromfi - Magyarország - Jófogás. Sztenderd és színhullámos papagájokból is egyértelmű, hogy világszínvonalon álljunk, de szín- és alakkanári-tenyésztésünk éppúgy megállja helyét a nagyvilágban, mint standard zebrapinty állományunk. Forrás: