Ez a jóslat komoly félelmeket okozott a hazát és a nemzetet féltő költőinknek: a nemzethalál víziója rendre felbukkan nemcsak Kölcsey, de Berzsenyi és mások műveiben is. A Zrínyi második éneke Kölcsey halála évéből való, 1838-ból; utolsó nagy költeményéről van tehát szó. Talán ez a legpesszimistább műve a költőnek. A cím utal az előző Zrínyi-versre, a Zrínyi dalá ra, s ahogy ott, itt is egy lírai dialógusról van szó: itt is Zrínyi folytat párbeszédet, de már nem a Vándorral, hanem a könyörtelen Sorssal: Zrínyi második éneke Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S ő védtelen küzd egyedűl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) – Oldal 3 a 4-ből – Jegyzetek. Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körűle nem vonátok; Ő gyáva fajt szült, s érte sírba jut.
Nyilvánvaló, hogy Herder kijelentése túlzás, Magyarországon mégis rettegett jóslatként híresült el ez a hipotézis, és önkínzó kényszerképzetté vált a reformkor magyarsága számára. Ezt a korszakot a nemzeti megmaradás kérdése foglalkoztatta, ezért különösen fogékony volt ezekre a problémákra. Úgy gondolták, hogy mivel az antik görögök és rómaiak dicsősége is véget ért, bármely népre és kultúrára várhat hasonló pusztulás. Mindezt rideg történelmi törvényszerűségként élték meg, és az olyan hazafiak, mint Kölcsey, személyes tragédiának érezték annak a nemzetnek a pusztulását, amelyhez tartoztak (úgy gondoltak a magyarság pusztulására, mint saját halálukra). Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés – Ocean Geo. Nem lehet azt mondani azonban, hogy a legjobb költőinknél felbukkanó nemzethalál víziónak kizárólag a herderi jóslat az oka. Egy olyan könnyedén odavetett, túlzó félmondat, mint Herderé, csak személyes érintettség esetén nőhet ilyen iszonyatos méretű rémlátomássá. Csak akkor mozgathat meg ennyire egy egész nemzetet, ha egyébként is meglevő, addig kimondatlan félelmekre rímel rá.
Beszédhelyzet: könyörgés, melynek címzettje a Sors, a végzet. Zrínyi az erkölcsi romlással járó veszélyt, a megsemmisülés fenyegetését felismerve szólítja meg a Sorsot, mely egy, a földi világ felett álló, történelemformáló erő. Bár meg van személyesítve, a Sors nem személy, hanem a történelem folyamának alapelve, működési törvénye, ami alól senki se vonhatja ki magát. Zrínyi Második Éneke – Ocean Geo. Olyan hatalom, amely konok szabályszerűségekkel, szenvtelenül és kérlelhetetlenül működik. Zrínyi a Himnusz könyörgő, esdeklő hangján beszél, de a megszólított nem a Himnusz szigorú, de igazságos istene, akivel személyes kapcsolatban áll a költő, és aki talán kínálna valamilyen kiutat, hanem a rideg, személytelen Sors, amely nem megértő, amelynek nincs szíve, hanem csak törvénye van (mert nem személy, hanem egy működési elv! ). A könyörgésre válaszul kegyetlen dolgokat mond. A cím utal az előzményre, a tartalom fontosságára: Zrínyinek a múltból újra hallatnia kell a "hangját". A cím azt is jelzi, hogy a vers szoros kapcsolatban áll Kölcsey első Zrínyi-versével, melynek címét – Zrínyi dala – utólag "hitelesítette" a költő e vers megírásával.
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És használt autók pest megye marja, rágja
Pál utcai fiúk olvasmánynapló libre accès Suzuki sx4 visszapillantó tükör keret 2012 Genesy 300 pro 4 csatorna tens ems mikroáramú készülék 10