Zsolttól hallottam a programról, vissza is jönnék szívesen, újra" – mesélte. "Régi, nagy álmom volt, hogy eljöjjek Izraelbe, lássam ezt a katonaságot. Magyarok az izraeli hadseregben tv. Nagyon élvezem, tetszik minden" – mondta az Erdélyből, Marosvásárhelyről Izraelbe induló Csaba. "A Zsolttól hallottam erről a lehetőségről. A testvérem Esztergomban él, ő ismerkedett meg Zsolttal, és ez a kapcsolat már egyenesen ide vezetett. Egyáltalán nem zavart a munka, nagyon elégedett vagyok a programmal" – foglalta össze élményeit. Fotó: Izraelinfo - Hirdetés -
Megpróbálkozhat az ember más elit harci alakulatoknál is, de oda csak a szupervumeneknek sikerül bekerülni. Ezekhez az egységekhez szûrõtáborokat szerveznek, ahol vizsgálják a mentális és a fizikai képességeket is, valamint azt, hogyan viselkedik valaki feszült helyzetekben. T: Voltál már életveszélyes helyeken? ZK: Szerelõként csak munkahelyi baleset érhetett volna. A tiszti kiképzés alatt a zöld vonalon túl (az 1967-ben elfoglalt izraeli terület, a Nyugati part és a Gázai-övezet - a szerk. Magyarok az izraeli hadseregben 5. ) kellett õrködnöm egy hétig. Egy településre vigyáztunk, ahol 15 lakókocsiban vallásosok laktak. Elég csöndes helyen volt, csak távcsõvel láttunk palesztinokat, az utóbbi idõben ott semmi sem történt. A közelben öt arab falu volt. Én nem féltem, csak a csend volt furcsa. 24 óránként váltottuk egymást, éles töltényekkel õriztük az ott lakókat, akik panaszkodtak, hogy lányokat küldtek, ahelyett, hogy örültek volna, hogy megvédik õket az esetleges erõszaktól. Egyébként azért voltunk mindannyian lányok, mert nem szeretnek összeereszteni fiúkat és lányokat, ebben nagyon óvatosak.
Csendes lázadás. Nõk a rendszerváltásról címmel jelent meg Margot Wieser könyve a Balassi Kiadó gondozásában a Feminizmus és történelem sorozatban, Németh Zita és Katona Eszter fordításában.
(Egyes források szerint egyébként Kasztner annak idején elintézte azt is, hogy további 20 ezer zsidót ausztriai kényszermunkára küldjenek, ahol életben maradási esélyeik legalábbis jobbak voltak, mint lettek volna valamelyik koncentrációs táborban. ) Az 1966-ban, Petach Tikvában született Merav Michaeli már egészen más világban nőtt fel. Anyja Kasztner Zsuzsa volt, apja Ami Michaeli, apai nagyapját, a kolozsvári születésű Nehemiát pedig a Mapam nevű szélsőbaloldali párt utolsó elnökeként jegyezték. Maga Merav fiatal korában cserkészvezető volt, majd újságíró és egyetemi oktató. 2012-ben belépett az egykor szinte az egész izraeli politikát uraló, ám mára kis párttá zsugorodott baloldali Munkapártba, majd tavaly annak elnökévé választották. ORIGO CÍMKÉK - szexbotrány. Michaelit Izraelben azonban nem csak baloldali politikusként, hanem radikális feministaként is ismerik. Ez egy időben még a beszédmódjában is megmutatkozott. Tudnivaló, hogy a héber nyelv gondosan megkülönbözteti a szavak hím- és nőnemű formáit, többes számban pedig – hacsak nem kizárólag nőnemű dolgokról van szó – az előbbit használja.