A katolikus egyház augusztus 15-én üli a legnagyobb Mária-ünnepet, a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napját. Népünk számára Szűz Mária Magyarország égi pártfogója: Szent István király ezen a napon ajánlotta az országot és a Szent Koronát a Szűzanya oltalmába. A főünnep legrégebbi elnevezése dormitio, azaz elalvás, vagy pausatio, elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta. Mit ünneplünk Március 15-én? | Szászrégen.ro. Az eseménynek a középkorban jelentős kultusza volt, amely máig visszatükröződik a paraliturgikus cselekedetekben, az egyházi művészetekben, a kódexirodalomban és a vallásos népkönyvekben. Koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is védelme alatt állnak. Környékünkön a szentdemeteri, az oroszhegyi, a nyárádköszvényesi, a csíkkarcfalvi, a radnóti és a gyergyótölgyesi plébániatemplomban, továbbá Palotailván, Gödemesterháza filiájában; Kászonújfaluban, a temetőkápolnánál; a gyimesbükki kontumáci-kápolnánál; Zeteváralja leányegyházközségében, Sikaszó templomában; a székelyudvarhelyi Szent Miklós Egyházközséghez tartozó Felsőboldogfalván; Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál, Gyergyószárhegyen, a szabadtéri oltárnál, a marosvásárhelyi Remete Szent Pál plébániához tartozó Marosszentkirályon és Marosnyíren ülnek búcsút.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. Mit unneplunk marcius 15 en hd. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
"Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-ike az; írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. " Jókai Mór, aki negyvennyolc történelemformáló márciusát az események fő sodrában élte át, így foglalta össze a híres nap legfontosabb tanulságát. Mi, akik majd' két évszázad elteltével visszatekintünk azokra a ködbe vesző időkre, tudunk-e vajon ennél tömörebb és teljesebb jellemzést írni 1848. március 15-ről? Mi már tudjuk a történelem további alakulását. Amikor minden év márciusában kitűzzük a nemzeti színű kokárdát, már tudjuk, mit áldozott fel életéből az 1848-as nemzedék. Amikor e rendkívüli tavaszt felidézzük, akarva-akaratlanul felsejlenek 1849 őszének komor képei. A kozákok által legázolt Petőfi alakja, a világosi mező, az aradi bitófák. A későbbi események fényében hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy hőseink csak akkor lehetnek igazi hősök, ha végül vértanúkká kell lenniük. A számtalan visszaemlékezést olvasva, amelyekben a kortársak felidézték a nagy nap emlékeit, benyomásait, március 15. Mit unneplunk marcius 15 et 16. legfőbb üzenete a derű, a méltóság és a remény.
II. József – akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket. 1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. Mit unneplunk marcius 15 en szabaditottak ki boertoeneből. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat. 1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyûlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel címû mûve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyûlési Tudósítások címû lapot, amelybõl értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erõsödõ reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetõt börtönbe záratott. A reformmozgalom erõsödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Mit ünneplünk március 15. én?. Követelték a Parlamentnek felelõs magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény elõtti egyenlõség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon.
A történelem tanulsága, hogy a forradalmak egy erőszakban megfogant új világ születését jelzik. A régi építmény romba döntését, és a romokon egy új világ felépítésének kísérletét. A nagy forradalmak Európa krónikáinak legvéresebb fejezetei között vannak, és igen gyakran még nagyobb zsarnokságba torkollottak, mint amely ellen kirobbantak. A magyar negyvennyolc azonban nem a rombolásról, hanem az építkezésről szólt. A reformkor évtizedeinek programjai a nép erejére támaszkodva a megvalósulás küszöbére értek. A termékeny gondolatokat alkotó tettekké érlelte a forradalom. Míg két nappal korábban Bécsben a tömeg dühe pusztító utcai harcokban tetőzött, addig Pesten egy csepp vért nem ontottak. Pest és Buda népe, és velük később az egész ország egy olyan közösség lett, amelyet áthatott a történelmen átívelő összetartozás érzése. Olyan összefogás, amely, ha csak egy rövid történelmi pillanatra, de lényegtelenné tette a társadalmi, vagyoni, nyelvi, kulturális különbségeket. Március 15-én azokat a férfiakat és nőket ünnepeljük, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy a közösség szabadságának kivívását saját vágyaik és ambícióik elé helyezték.