A király felállt az asztal mellett és dörgő hangon mondta a jelenlevőknek: – Halljátok az ítéletem, amely ellen fellebbezésnek helye nincs! Most itt íziben királyi szavamra mondva, elrendelem, ez a két fiatal szerelmes, a Füzéri vár kapitányának leánykája Sára és a molnár fia Jankó életük végéig kötelesek lesznek együtt élni, mint férj és feleség. A vár népsége meg minden késedelem nélkül készüljön a lagzira, amit mához három hétre meg kell tartani, mert ha nem így cselekedtek, akkor tényleg lesújt királyi haragom! Mindezt én saját magam felügyelem, és a lakodalom minden költségét állom. Csak az a egyetlen kikötésem, hogy jelen lehessek az esküvőn, és az azt követő keresztelőn, mert én szeretnék a megszületendő első gyermek keresztapja lenni. Ugye mindenki megértette, amit parancsba adtam? Meghallván ezt a jelenlevők, mint egy mázsás kő hullott volna le szívükről úgy megkönnyebbültek. Az emberek szinte egyszerre rebegettek el egy hálaimát, amiért megmenekültek, és nem kell tömlöcbe vonulniuk.
Az egykori vulkán tetején büszkélkedő, középkori eredetű füzéri vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb fekvésű építménye – emellett pedig egyike hazánk legrégibb kastélyainak. A IV. Béla királyunk által – a tatárjárást követően kiadott várépítési rendelet nyomán felhúzott, tágas, román stílusú kastély nevét a várhegy alján húzódó pár száz lelkes község, Füzér, illetve a múltban errefelé gyakran előforduló fűzfák után nyerte el. A Zempléni-hegység meredek magaslatain az idők során több vár is épült, ezek egyike a Füzéri vár. Noha a krónikások szerint 1264-ben húzták fel a felső vár falait, a helyi legenda úgy tartja, hogy egy Aba nembéli uraság volt az építkezés "elkövetője". Az idők során a vár a Perényi család kezére került és 1526-tól 1527-ig egy ideig még a Szent Korona rejtekhelyéül is szolgált. Történt ugyanis, hogy Szapolyai János koronázása után Perényi Péter koronaőr ide menekítette a hatalmi jelvényt és majdnem egy évig itt rejtegette, hogy az osztrák császár, Ferdinánd ne találhasson rá és ne koronáztathassa magát magyar királlyá.
Magyarország olyan sok szép kastéllyal és lenyűgöző várral büszkélkedhet, hogy már csak ezek miatt is vétek lenne télen kirándulás helyett a szobában kuksolni. Akár a bámulatos látvány, akár a történelmi miliő okán keressük fel őket, biztosak lehetünk abban, hogy napokra feltöltődünk energiával. Összegyűjtöttünk nyolc csodás helyet Magyarországon, amelyekhez érdemes kirándulást tervezni. A füzéri vár Két éve januárban kirándultam ide, amikor a környéket friss hó borította. A karakteres épület valóságos ékszerként, 500 méteres vulkáni sziklacsúcson magasodik a falu fölé – nem véletlenül tagja Magyarország hét természeti csodájának. A 13. század elején épült vár egyik legszebb terme kétségkívül a színes ablakos kápolna. Az épület teraszáról a hideg hónapokban gyönyörű kilátás nyílik a deres erdőkre, behavazott földekre és hegyekre. Az egész évben nyitva tartó épületegyüttes vendégei megismerkedhetnek az Abák, Perényiek, Báthoryak, Nádasdiak és Károlyiak történetével, illetve állandó kiállításokat tekinthetnek meg (Szent Korona felfedezése, Kárpát-medence várai, Füzér pénzérméi, a bútorkiállítás vagy a kőtár).