Majd időben később, a bánya megnyitását követően a bányász családok megjelenése nagyobb fellendülést hozott. Szállítottak a Pappenheim-kastély konyhájára is és egy ideig az 1944-ben szintén a kastélyban székelő finn nagykövetség részére is, akik külön konyhát vittek. 1938 után alkalmazottak voltak, gépeket vásároltak. Magyar érték lett a Rákóczi-túrós | Sokszínű vidék. Nagy értelme azonban nem volt a rengeteg belefektetett munkának, csak belerokkantak, hiszen jött a háború, majd az államosítás időszaka. Mindenüket elvették, az udvarukba idegen családokat költöztettek, az alkalmazottakat szélnek kellett ereszteniük. A Rákóczi-túros megalkotása A legnagyobb hírre ez eme cikkben említettek közül Rákóczi János vitte, akinek nevét a Rákóczi-túros megalkotása tette halhatatlanná. A Rákóczi család 1908-ban érkezett Iszkaszentgyörgyre a Dombóvár melletti uradalmi tanyáról, Felsőleperdenről – derül ki Gombosné Kis Edit róluk szóló írásából. A család 12 gyermeke közül János is még a tanyán született 1897-ben. A tizenkét testvérből hatan érték meg a felnőttkort.
A 4 db tojásfehérjéből habot verünk. Mikor már majdnem teljesen kemény a hab, hozzáadjuk a kristálycukrot, és azzal fejezzük be a hab felverését. A habnak nagyon keménynek és fényesnek kell lennie. (A cukrot sosem szabad előre beletenni, mert sosem lehet akkor habbá verni. ) A tojásfehérjéből készített habot csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük, és a túrótöltelék tetejére átlósanrácsot nyomunk belőle. (Megjegyzés: mi a főzősuliban nem rácsosan, hanem úgy készítettük, hogy szorosan egymás mellet voltak a csíkok – véletlenül 8 fehérjét vertünk fel:), és nem akartuk, hogy pocsékba menjen a hab – és a habcsíkok képezte "völgybe" csíkoztuk bele a baracklekvárt. ) 130-140 fokos sütőbe helyezzük, a sütő ajtaját nyitva hagyjuk. A tojáshabot nem sütjük, hanem megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a tojáshab felülete ne piruljon meg, világos maradjon. Ha a tojáshab megszilárdult, a lepényt kiemeljük a sütőből, és kihűtjük. Vékonyan porcukorral meghintjük. A tojáshab-rácsok közét habzsák segítségével baracklekvárral kitöltjük.
Értékelés: 55 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Hagyományőrző Egyesület meghívására érkezett Álmosdra az Ízőrzők stábja. A település Hajdú-Bihar megye keleti kapujában irodalmi és történelmi emlékeket egyaránt őriz. Itt élte gyermekkorát Kölcsey Ferenc, évtizedeken át a helyi kastélyban őrizték a Himnusz kéziratát. A magyar történelem diadala volt Bocskai István győzelme a császári csapatok felett az álmosd-diószegi ütközetben. Azt azonban már bizonyára csak kevesen tudják, pedig a helyiek nagyon büszkék rá, hogy 1860-ban Álmosdon Kisdedóvó és Koldusápoló Intézetet alapítottak. A falak között ma a község óvodája működik. Az Ízőrzők műsorában megmutatjuk még a református templomot, amelynek kőfalát Dobó István építtette, a görög katolikus templomot szép ikonosztázával, valamint helyi fiatalok segítségével az álmosdi népviseletet is. A Hagyományőrző Egyesület lelkes asszonyainak és leányainak bemutatásában az alábbi ízletes ételek készültek Álmosdon: Savanyú káposztás cinke (szuszogó) sült oldalassal, Kapros sós kifli, Rucás kása paprikásan, Túrós kígyórétes, Húsos rakott burgonya zölddió befőttel, Szőlőlekváros kókuszos linzer.