Az IP-címek felépítése egy jól meghatározott szabályt követ. Mivel a lehetséges címek száma korlátozott, ezért léteznek nyilvános és privát IP címek. Nyilvános IP címet a legtöbb internetszolgáltató csak külön kérés és díj ellenében ad. Kielemezve egy ilyen azonosítót, meghatározható belőle az internetszolgáltató, a szolgáltatóhoz tartozó ügyfél de akár egy ügyfélhez tartozó eszköz is. Ezek a nyilvános IP címek és a világon csak egy létezhető belőle. A korlátozott lehetőségek miatt léteznek a privát IP címek, melyek nem követhetők vissza ilyen módszerekkel. A hálózati szakemberek feladata, hogy az információ a leggyorsabban és legbiztosabban jusson el egyik pontból a másikba. Forrás: -cimem/
64. 0. 0/10 "IPv4 shared address space" -ből kapnak IP címet. A megoldás lényege, hogy akiknek nem fontos a publikus IP cím, számukra privát IP címet osztanak ki a szolgáltatók. A privát IP cím ugyanazokat a címzési szabályokat használja, mint a publikus, azzal a különbséggel, hogy amikor kilép az adatcsomag a nyílt internetre, egy folyamat gondoskodik róla, hogy ellássa azt egy publikus azonosítóval (NAT = Network Address Translation = Hálózati Cím Fordítás). Így a válaszok vissza tudnak érkezni erre a publikus címre, majd a cím visszafordításával visszajut a kérést kezdeményező gépre. Ha routert használsz otthonodban az internet kapcsolat megosztására, ugyanez a folyamat zajlik le a routerre csatlakoztatott számítógépek kommunikációja során is. Amennyiben fix publikus IP szolgáltatás t veszel igénybe tőlünk, abban az esetben arra a csomagra vonatkozóan ez a változás nem érint. Szükséged van-e publikus IP címre, vagy elegendő a privát IP cím számodra? Biztosan megfelel a privát IP cím, ha: Az interneten weboldalakat olvasol, információt keresel, e-maileket küldesz, fogadsz, Online videókat, filmeket nézel, online hallgatsz zenét, Banki alkalmazásokat, tőzsdei, pénzügyi szolgáltatásokat használsz, Kormányzati oldalak, NAV szolgáltatásait veszed igénybe, Alkalmazásaidat automatikusan frissíted az alkalmazásfejlesztők weboldaláról, Közösségi médiát (Facebook, Twitter, stb. )
• A számítógép privát IP-címe a hálózati kártyaadatok párbeszédablakának indításakor vagy az IP Config parancs parancssorában megjeleníthető. A nyilvános IP megtekintéséhez meg kell menni a böngészőhöz, és használni kell a nyilvános IP-t megjelenítő webes eszközt, vagy egyszerűen írja be a "my ip" -t a google-on. Összefoglaló: A nyilvános IP-cím egy olyan IP-cím, amely ki van téve és az internethez csatlakozik. Ezért a nyilvános IP-nek egyedinek kell lennie az interneten. Az IP-címek kezelését az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) nevű központi szervezet végzi el, és a hozzárendelés után az internet routereket úgy kell konfigurálni, hogy azok irányíthatók legyenek. A nyilvános IP-nek pénze van a befizetéshez. Privát IP-címeket használnak magánhálózatokban, amelyek általában nem kapcsolódnak az internethez. (Manapság a hálózati címfordítás lehetővé teszi ezek összekapcsolását az interneten is). Mivel a magánhálózatok elszigeteltek, ugyanazokat az IP-eket használhatják különböző hálózatokban, és elegendő a hálózaton belüli egyediség.
:) 2015. 23:25 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 A kérdező kommentje: OK, kösz a hozászólásokat. Majd lemondom ezt a nagyszerű innovációt emailben. Mindenesetre vsz, hogy pár ezren kapnak mostanában hasonló váncsi leszek a visszhangra.. 6/9 anonim válasza: Pl. Akkor vajon tudnék létrehozni otthoni webszervert? Mert a jelenlegi szűkös ismereteim alapján nem valószínű. :( Még jó hogy upc-s vagyok, ahol a dinamikus ip kb 1 évente változik. 15. 01:27 Hasznos számodra ez a válasz? 7/9 Koplárovics Béci válasza: Megy a torrentezés az ilyen neten, csak ugye nem leszel aktív, azaz töredéke seeder jöhet szóba. Nekem se kéne ilyen szolgáltatás (szintén UPC-s vagyok). Még nem is a torrentezés a gond... De pl egy otthoni kameraszerver nem egy valóságtól elrugaszkodott dolog, nem egy valóságtól elrugaszkodott kérés lenne, hogy elérd pl nyaralás alatt. És ugye ez is kiesik. Persze VPN-nel ez is megoldható, de az plusz szolgáltatás, plusz pénz. 08:46 Hasznos számodra ez a válasz? 8/9 anonim válasza: Micsoda bullshit szöveg:-))) Magyarra így fordítanám: Tisztelt előfizetőnk!
Így egy címzési tartomány lehet a következő: 192. 15. Tapasztalatom szerint sima, egyszerű kis géptermi hálózatba (10-20 gépre) célszerű a 255. 0-ás maszkot megadni, valamint a 192. y-t, ahol az x-et érdemes lerögzíteni, viszont az y-t az alhálózati maszk miatt szabadon kell hagyni! Páran esetleg furcsállják, hogy miért éppen a 10-20 közötti gépszám az ideális. De az indok igen egyszerű: a hétköznapi forgalomban kapható és ezért elérhető árú routerek többsége 8, 16, vagy 24 porttal rendelkezik, azaz ennyi géppel lehet (kábellel) rácsatlakozni a hálózatra. Tehát egyrészt innen adódik a 10-20 közötti gépszám. Másrészt a 20 feletti gépszám esetén igen sok lehet a "broadcast" (általános célú, direkt címzett nélküli) üzenet, így ez erősen lelassítaná a rendszert. Végül nézzük az alhálózati maszk lehetséges megtalálási helyeit! A parancssorba átlépve Windows alatt írjuk be a megszokott üzenetet: A Windows verziótól függően itt a sokadik sorban megtalálható lesz az alhálózati maszk. Ha kicsit soknak találjuk a felcsapódó információt, akkor elegendő a következő parancs is: ipconfig Itt már könnyebben ki lehet bogozni a saját IP-címünket és az alhálózati maszkot.
Újdelhi tehát csak egy kis része a nagyobb Delhi-nek. A Delhi és New Delhi neveket gyakran használják fel egymással, mivel a legtöbb ember úgy gondolja, hogy ugyanaz a dolog. Ez a zavar olyan elterje