Szélsőséges lúgostól a savanyúig, egydobozos, vagy külön-külön dobozos a megfelelő tartományoknak. Olyat érdemes vásárolni, ami pH 4, 5-től pH 8-ig mér, mivel növényeink számára a két szélső értékek már nagyon szélsőségesek. Víz ph mérése házilag fából. Mindig a szín árnyalatát kell nézni, nem az intenzitását. Gazdaboltokban más talaj pH mérő is kapható. Általában elmondhatjuk, hogy a zöldségfélék pH igénye 6-7, 5; a gyepeké 5, 5-7; a savanyúság kedvelő növényeké 4, 5-5, 5. Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
A BOI és KOI a szennyvíz szervesanyag-tartalmával kapcsolatos fontos paraméterek. A magas szervesanyag-tartalommal rendelkező szennyvíz esetében megfelelő kezelésre van szükség, ellenkező esetben nem engedhető a folyóba. Ha nem csökkentik a szervesanyag-tartalmat egy szennyvíztisztító létesítményben, akkor a természetes vízben (ahova a szennyvíz kerül) található mikrobák felemésztik a szerves anyagokat. A talajok pH értéke, tápanyag felvehetőség - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. A szerves anyagok lebontásához viszont oxigénre van szükség, így a természetes vízből a szerves anyagokkal együtt elfogy az oxigén is. Az oxigénben szegény, ugyanakkor szerves tápanyagban gazdag környezetet eutrofizációnak nevezik, és extrém esetben a vízben található élővilág pusztulását is okozhatja. A szennyvíztisztító telepeken szabályozott környezetben csökkenthető a KOI és a BOI ugyanezen mikrobák segítségével. Az ilyen létesítményekben úgy történik a szerves anyagok lebontása, hogy a folyamat semmilyen formában nem kerül kapcsolatba természetes vizekkel. A BOI értékének csökkenése alapján becsülhető fel a kezelés hatékonysága.
Fémes sókat is lehet alkalmazni, ezek szerepe az esetleges interferencia csökkentése és a feltárás katalizálása. Maga a feltárás általában kétórás művelet. Fontos, hogy bőséges mennyiségű oxidáns álljon rendelkezésre, így biztosítható a minta teljes oxidálása. Azonban az oxidáns mennyiségét mindig ismerni kell. Ennek meghatározását a leggyakrabban titrálás vagy kolorimetriás vizsgálat útján hajtják végre. Az EC mérők fajtái - pH mérő blog. KOI mérés titrimetriával A titrálás során a megmaradó dikromátot redukálószer (például vas-ammónium-szulfát) segítségével reagáltatják. Miután az összes dikromát elreagált, a folyamat eléri az ekvivalencia pontot. Ez a pont jelenti azt a vas-ammónium-szulfát mennyiséget, amely megegyezik a megmaradó dikromát mennyiségével. A végpont színindikátorokkal is kimutatható, de a vizsgálatot általában potenciometriás indikátorral (lényegében egy elektród) automatizálják. Az eredetileg hozzáadott és a megmaradó dikromát-mennyiség alapján kiszámítható, hogy mennyi dikromátra volt szükség a szerves anyagok oxidálásához.