Azt, hogy szerinte mi a kudarc, nem elemezte. Sem azt, hogy szerinte mi a multikulturalizmus, és hogy az miért vallott kudarcot. Holott nyilvánvaló, hogy például gazdaságilag nem tekinthető kudarcnak, hogy a bevándorlók ezen országok GDP növekedéséhez nem kis részben járultak hozzá. Rostoványi fejtegetése arra mindenesetre jó volt, hogy a címbe beletegyük a multikulturalizmus haláláról szóló népszerű jobbos politikai állítást. Kéne az internetet korlátozni A következő előadó Fejérdy Gergely, a frissen alakult Külügyi Intézet kutatója volt, aki kifejezetten francia szempontból értelmezte a terrorizmust. Nagyon érdekes volt a fiatal kutató azon felvetése, hogy egyesek szerint a terrorizmus megelőzése érdekében az internetet korlátozni kellene Európában, és hogy állítólag ezzel a franciák fele egyet is ért. Állítása a levegőben maradt, senki nem csapta le a magas labdát, hogy ezt mégis hogyan gondolta. Azaz, kik és hogyan döntenék el, hogy mit és hogyan kellene korlátozni.
Ugyanakkor az interkulturális nevelés fogalma Európában korábban elterjedtebb volt és azokra az oktatási (szakpolitikai és pedagógiai) törekvésekre utalt, melyek a bevándorló kisebbségek asszimilációját (beolvadását) voltak hivatva akadályozni integrációjuk (beilleszkedésüket) elősegítése mellett. A multikulturális nevelés fogalom használata eredetileg amerikai jellegzetessége a pedagógiának, s kötődik az afroamerikai polgárjogi mozgalomhoz. A hatvanas – hetvenes évektől angliai elterjedését is látjuk a fogalomnak, amit az ezredfordulót követően még az EU programok is használnak. Tartalmilag a definíciók olyan oktatáspolitikai stratégiának vagy koncepciónak, pedagógiai eszköztárnak írják le a multikulturális nevelést, ami a kisebbségi helyzetben lévő tanuló iskolai és társadalmi integrációját segíti elő. Megjelenik úgy is a fogalom, mint olyan pedagógiai szemlélet, ami az iskolai munka egészét hatja át, segítve az integrációs szándékokat. Torgyik (2008) hangsúlyozza, hogy mára a fogalom használata kiszélesedett, hiszen nemcsak az etnikai kisebbségek integrációjáról van szó, hanem más kisebbségi csoportok iskolai, oktatási, s végül társadalmi integrációjáról.
Fő taktikája az volt, hogy – mint ahogy mondta: – nem értelmezi a "tényeket", csak idézi őket (miközben persze ez is értelmezés). Nógrádi fő mondanivalója az volt, hogy – mint gondolom, kitalálták – a multikulturalizmus megbukott (Egy). "Európa megtelt" (Kettő), illetve: "az jöjjön hozzánk, aki nekünk kell, nem pedig az, aki ide akar jönni". (Három) A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, hogy a párizsi terrortámadás nem a sajtószabadságról szól. Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy a Charlie Hebdo szélsőséges rajzokkal van tele, ezért az vérlázító. Szavait azt is bizonyítja, hogy szerinte a karikatúrák az iszlám világ döntő részét irritálták. Megtudtuk azt is, hogy a francia külügy már korábban felszólította a CH-t, hogy hagyja abba Mohamed fikázását, mert az francia érdekeket sért, de ők ezt nem tették meg. És hogy a lap egészen a támadásig nem érdekelte a franciákat. Olyannyira, hogy decemberben még a csőd szélén álltak, és gazdasági okokból fikázták Mohamedet és Jézust, mert így próbáltak bevételhez jutni (ez mondjuk igaz is lehet).
Ennek a kommunikációs kudarcnak köszönhetően alakult ki az, hogy a multikulturalizmus egy oktrojált koncepció, amely a többségi lakosság körében nem rendelkezik biztos politikai alapokkal. Az európaiság eszméje –, amely régebb óta létezik, mint az azt zászlójukra tűző politikusok elsajátították és népszerűsíteni kezdték, és amely az európaiak Európához való tartozásának biztos alapjára épül – fennmaradt, míg a multikulturalizmus támadások kereszttüzébe került. Ráadásul a bevándorló lakosság száma elérte azt a szintet, amelyet az európai társadalmak már nem tudnak "megemészteni". A bevándorlás egymást követő hullámai nyomán a határok elmosódtak, és a többségi társadalmak rövid időn belül egyfajta elbizonytalanodást kezdtek érezni a bevándorlókkal szemben. A Kelet-Közép-Európából érkező bevándorlók irányában ugyanakkor nagyobb elfogadás tapasztalható, mint az Európán kívüliekkel szemben. A multikulturalizmus leghangosabb bírálói főleg a muszlimokat és nem-fehéreket veszik támadásaik célpontjába.
És régen is nagyon jól megvoltak pizza, német sör nélkül, mert volt helyette kenyérlángos, meg tokaji bor. Agatha Christie-k helyett vannak nekünk Zsrínyink, Aranyunk, és sorolhatnánk. A dolgot egységesen kell megítélni, mint az embereket. Hiába van 1-2 jó benne, ha van mellette 6 rossz. 16:22 Hasznos számodra ez a válasz? 4/12 anonim válasza: 2011. 16:23 Hasznos számodra ez a válasz? 5/12 anonim válasza: 57% "Mik a multikulturalizmus előnyei? " Attól függ, mit értesz multikulturalizmuson. Van egy pár jelentése. "Vagyis miért lenne az baj, ha Magyarországon csak magyar emberek élnének? " Egyrészt az mire lenne jó? Másrészt képtelenség. Ahhoz, hogy Mo. -on csak magyarok éljenek, le kellene zárni a határokat és nagyon fejlett beléptetőrendszereket kellene létrehozni, kitelepíteni a kisebbségeket és idegeneket stb. Egy teljesen értelmetlen, fölösleges és megvalósíthatatlan hülyeség. Etnikailag homogén ország nincs a világon, talán az egy szem Észak-Koreát leszámítva. Egyébként mindig ide jutunk vissza: a jobbikos kérdezők folyton olyasmiket akarnak, amik vagy csak Észak-Koreában, vagy még ott sem valósultak meg.
Ez itt Magyarország idegen szavak szótára! Az adatbázisban 10091 szó van. Sokszínű vagy sokféle kultúrával rendelkező. [kedvenc] [szerkeszt] Eredete: nincs adat Forrás: szociálpszichológia Beküldte: Simon Zoltán RSS nullifikál: érvénytelenít, hatálytalanít, eltöröl bojkottál, óceanográfus, mostoha, centúria, imperialista, szubrett, vitriolos, szituatív, konteó, szanatórium progresszív, particionálás, paradigma, intuitív, saga, agilis, diszfázia, edukáció, moratórium, bojkottál grádics, bürü, abszorpció, kognitív disszonancia, kleba, méta, obstruál, volatilitás, krakéler, eliminál Ez a weboldal sütiket(cookie) használ. Az oldalon való böngészéssel Ön engedélyezi számunkra a sütik használatát. További információk