Az Újvidéki Színház előadása. 2020. augusztus 28. péntek 17. 30 óra Lev Nyikolajevics Tolsztoj ANNA KARENINA "A szerelemben nincs jobban vagy kevésbé. "
Történelmi regény helyett megszületett tehát a jelen társadalmi-erkölcsi problémáiról szóló mű, amely azonban végső változatában – Tolsztoj tizenegyszer dolgozta át az Anna Kareniná-t – már alig hasonlított eredeti elképzelésére. Tolsztoj ugyanis el akarta pusztítani és nevetségessé akarta tenni azokat a "nihilistákat", akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják, végül mégis azokat tette nevetségessé, akik egy hazug kor hazug erkölcseit őrzik. Tolsztoj: ANNA KARENINA | Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza. Egy kétségbeesett, a gyermekei haláláról beszámoló levelében Tolsztoj azt írta: "Megelégeltem ezt az én Annámat, torkig vagyok, annyit vesződtem vele, mint valami félresikerült tanítvánnyal; de ne mondjon róla semmi rosszat, mégiscsak gyermekemmé fogadtam. " Így lett a bűnös lélekből a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya, a műből pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők "legnagyobb társadalmi regénye". Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Világirodalom Regény Más vallásokról s viszonyukról az istenséghez nincs sem jogom, sem lehetőségem véleményt mondani.
A híres boldogságról és boldogtalanságról szóló kezdőmondat helyett Dejan Projkovszki rendezése a szerelem és a szenvedély fatalizmusára helyezi át a hangsúlyt, igazi női Hamletté gyúrva Karenina alakját. Szerelem vagy polgári házasság? A férfi vagy a család, a gyerek? Véghezvihető-e egy házasságtörés anélkül, hogy a nő billogot kapna bőrébe a társaságtól? A házasságtörés-e a billog tárgya, vagy csak a nyilvánosság? Dejan Projkovszki rendezése Béres Márta játékával egyszerre a fatális szerelem nagyszerű látomása és tabló egy polgái értékekkel zsonglőrködő, ám a mélyben velőig romlott társadalomról. "Béres Márta Anna Kareninaként folyamatosan képes meglepni a nézőt. Mindig más arcát mutatja. Már az is óriási lelemény, amikor az elején a szerelmesek órákat röpítenek egymásnak, mintha a múló idővel játszadoznának. Béres Márta a nőiség szinte minden stációját képes megmutatni, az ösztönös csábítótól, az esendő áldozatig, a sebzett anyától, a sorsát elkerülni nem tudó hősnőig. " (Népszava, Balogh Gyula) "Az előadásnak ezt a magasztos klasszikusságát érzékletesen egészíti ki a társas viszonyokat, a személyközi kapcsolatok változásait és a szereplők lelkiállapotát (ebben a műben bőven vannak hullámverései) kifejező mozgáskoreográfia (koreográfus: Olga Panga).