'), ezt mégsem írnánk felkiáltójellel. A Tilos az átjárás! vagy az A fűre lépni tilos! mondat pedig egyszerű kijelentés, még ha tiltásra is utalnak. Míg a felszólító mondat és az óhajtó mondat formailag is meghatározható (a felszólító mondatban az igealak felszólító módban szerepel, az óhajtó mondatban viszont feltételes módban, tipikusan a bárcsak kal kiegészítve), addig a felkiáltó mondatnak semmilyen formai jegye nincs. A felkiáltó mondat nem egyszerűen felkiáltás: felkiáltó mondatnak szoktunk tekinteni (de legalábbis tekinthetünk) minden olyan mondatot, melynek érzelmi töltete van. Az azonban a szövegalkotónak meglehetősen szabad döntése, hogy ezt az érzelmi töltetet jelöli-e. (Egyébként hasonló a helyzet a felszólító mondatok esetében is: az enyhébbnek, udvariasabbnak szánt felszólító mondatok végére gyakran pontot teszünk. ) A felkiáltójelnek még egy funkcióját említi az AkH. 2osztály óhajtó mondatok - Tananyagok. a 254. pontban: Az olyan önálló, mondatértékű megszólítások után, amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be, általában felkiáltójelet teszünk: Igen tisztelt Főorvos Úr!
Kérdezhetünk kérdő névmással (pl. ki, milyen, mennyi), vagy kérdő határozószóval (pl. hol, mióta, hogyan). Eldöntendő kérdés: bizonytalan feltevésre, ismeretre kérdezünk rá, annak megerősítését vagy elvetését várva (igen, nem). Tartalmazhatja az -e vagy az ugye módosítószót, de legtöbbször kérdőszó nélkül szerkesztjük. Felkiáltó mondat: az érzelem kifejezője. Sokszor indulatszó szerepel benne. Jellemzője a rövidség. Általában csak alanyból és állítmányból áll vagy hiányos szerkezetű ( De jó! Már megint! ). Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Óhajtó mondat: Vágyat, óhajtást, kívánságot fejez ki. Ez az óhaj lehet reális ( De jó lenne ott lenni! ) és irreális is. Nyelv és Tudomány- Főoldal - Felkiáltójellel vagy felkiáltójel nélkül? Itt a válasz a sokakat izgató kérdésre. A múltra vonatkozó kívánság mindig irreális ( Bárcsak ne történt volna meg! ). Az óhajtó mondat állítmánya feltételes módú, és a mondat legtöbbször módosítószót is tartalmaz. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Felszólító mondat: a beszélő akaratának kifejezője. Kérést, biztatást, felszólítást, parancsot fejezhet ki. A felszólító mondatot formai szempontból a felszólító módú állítmány jellemzi.
Tagadást kifejezhetnek azonban állító mondatok, ebben az esetben segítségünkre lehet a tagadó intonáció, vagy a szórend is. (Értesz is te ehhez! ) Másold le a füzetedbe a mondatokat. Ügyelj a helyes írásjelekre! 1. Miért nem sétálunk egyet, a parkban! 2. Szerintem a körte, finomabb az almánál? 3. Nézz körül ha át szeretnél menni az úttesten és várd, meg amíg zöld lesz a lámpa? 4. Úgy szeretnék elmenni az Állatkertbe. 3 osztály óhajtó mondat gyakorló - Tananyagok. 5. Hű de nagy ez az elefánt? Óhajtó mondatok hanglejtése Felszólító mondatok hanglejtése
mondat (főnév) Gondolatot együttesen kifejező szavak. Mondat, azaz "amit kimondtak", tehát egy gondolat, amelyet egy személy közölt. A mondat bármilyen gondolatot kifejezhet. A mondattal kifejezett gondolatban mindig van egy ige (néha nem mondjuk ki), ami egy cselekvést, történést, változást, vagy létezési állapotot fejez ki – ez a mondat legfontosabb része. A mondat többi szava az ige körülményeit pontosítja. A mondat állhat egyetlen szóból, de lehet nagyon hosszú is. A mondatot mindig nagybetűkkel kezdjük, és írásjel (.!? ) jelzi a végét. Egy mondat tal elmondtam minden kívánságomat. A "Szeretlek! " is egy egész mondat. Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 3476 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
A mondat fogalma és fajtái (16. óra 10. 24. ) A mondat tartalma szerint: 1. kijelentő mondat 2. kérdő mondat a) kiegészítendő b) eldöntendő 3. felszólító 4. felkiáltó 5. óhajtó Állítás és tagadás (17. 26. ) A mondat logikai minősége szerint: - állító mondat - tagadó mondat; tiltó mondat (nem, sem, ne, se módosítószó használata) A mondat jelentése (18. óra 11. 07. ) - a mondatnak a szó szerinti jelentésén kívül másféle értelme is van - a jelentés függ: a mondat szövegbeli helyétől (szövegkörnyezet) a beszédhelyzettől a szórendtől és hangsúlytól a hanglejtéstől és mondatvégi írásjeltől a mondatfajtáknak a szokásostól eltérő szerepétől A mondat szerkezete (19. 09. ) A mondat szerkezete szerint: 1. egyszerű - Holnap esik a hó. 2. összetett - Holnap esik a hó, mert itt a tél. Az egyszerű mondat szerkezete szerint: 1. tagolt - Kati ebédet főz. 2. tagolatlan - Jaj! (mondatszó, viszonyszó, megszólítás) A tagolt mondat szerkezete szerint: 1. teljes - hullanak az őszi falevelek. 2. hiányos - Ősz.