Műsoraikon a világi és egyházi zene egyaránt jelen van, énekes és hangszeres formájában, amelyet gyakran a régi hangszerek bemutatása, ismertetője egészít ki. A kíváncsi zenekedvelő közönség zsúfolásig megtöltötte a koncerttermet, majd rövid köszöntő után visszautazhattunk az időben, és a felcsendülő reneszánszkori muzsika által egy est erejéig Mátyás király kortársai lehettünk. A műsor alatt felcsendültek közép- és nyugat-európai táncdallamok, dicsőítő énekek, adventi és karácsonyi dalok, különböző átiratok vokális és hangszeres formációra. Janus Pannonius megzenésített versei és a korabeli kódexekből (pl. Mátyás király reneszánsz udvara wikipedia. Kassai antifonale, Gyöngyösi-kódex – Emlékdal Mátyás király halálára) idézett dalok többnyire latin nyelven szólaltak meg. A muzsika hangzásvilága javarészben azonos: reneszánszkori homofónia és a kezdeti polifónia stílusjegyei mutatkoztak meg, a látvány- és hangzásbeli változatosságot a régi hangszerek megszólaltatása hozta: viola da gamba, lant, hárfa, ütőhangszerek, sípok, blockflöte, duda, furulyák és fuvolák változatai stb.
Ezen kiemelt egység keretében egy ritka művészeti példa bemutatását tervezzük: Hans Memlingnek a Thyssen-Bornemisza gyűjteményben őrzött váza-csendéletét. A képen ábrázolt vázával részletekig egyező, ép példány került elő a kőszegi vár ásatásán. A kiállításon a Memling-kép nagyméretű fotón jelenik meg, a kőszegi leletek és pesarói rokon darabok társaságában (4. 1-4. 11) Kiegészítő kiállítás - Puttók játékai - A Medici-kárpitok A kiállítás középpontjában a Medici-kárpitok néven ismert négy alkotás áll, amelyek a Gyermekek játéka sorozathoz tartoznak. Az eredetileg húsz darabosra tervezett sorozat minden egyes kárpitján dús szalaggal átkötött gyümölcsfüzér előtt szárnyas kis puttók játszanak. Művészettörténet. A sorozat tervét a Medici családból származó X. Leó pápa rendelte meg. A terveket Raffaello vázlatai alapján valószínűleg két tanítványa készítette el. A kárpitok szövését Pieter van Aelst brüsszeli műhelyére bízta a pápa. Az eredeti darabok elvesztek, így az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött darabok (egyetlen New York-ban őrzött kárpit mellett) a sorozat egyedüli fennmaradt emlékei.
A célkitűzésnek megfelelően a kiállítás meghatározza és bemutatja azokat a városokat és műhelyeket, ahonnan az export majolikák Magyarországra érkeztek. A korai, kísérletező időszak emlékei mellett a kiállítás a teljességre törekedve bemutatja az itáliai majolikaművészet magyarországi emlékeit, és általában a majolikaművészet hatását az Alpoktól északra. Végezetül a kiállítás kitér a majolikaművészet kiterjedésének korszakára is a 16. század első évtizedeiben. A hazai régészeti emlékek, töredékek, valamint a Budapesten és más múzeumokban őrzött, párhuzamba állítható analógiák együttes bemutatásával a kiállítás lehetőséget teremt a történelmi bizonyítékok élményt nyújtó értelmezésére. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása és annak tudományos igénnyel megírt, többnyelvű katalógusa összegzi és továbbviszi az utóbbi kutatások eredményeit. A kiállítás egységei I. A majolikaművészet eredete és főbb itáliai központjai a 15. században A kiállításnak ez az egysége bemutatja a majolikaművészet eredetét, néhány kiemelkedő darabbal illusztrálva a Közel-Keleten kialakult, majd arab közvetítéssel Spanyolországban is megjelent új luxusműfaj korai történetét.