A Selyemút Története Pdf

Sunday, 19-May-24 15:48:59 UTC

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a selyemút nemcsak a kereskedelmi árucikkek, de egyúttal a kultúra, a nyelvek, a művészet, a vallási és filozófiai eszmék, az információk és az innovatív találmányok áramlásának fő ütőere is volt Ázsia és Európa között. Fordítók: Hajnal László Kiadó: H. C. L. Ipari és Innovációs Kft. Kiadás éve: 2016 ISBN: 9786158011730 Kötés típusa:: ragasztott papír Terjedelem: 141 Méret: Szélesség: 18. 00cm, Magasság: 26. 00cm Állapot: Jó Megjegyzés: A hátsó fedlap egyik sarkán halvány kékes folt látható, ez kissé kiterjed a lapélekre is. Internetes könyváruházon keresztül fogjuk a kosárba rakott tételével kiszolgálni. Mivel a Vatera felületén csak szállítási módot tud kiválasztani, de konkrét helyszínt nem tud megjelölni, ezért szükséges, hogy pontosítsuk ezt. Ezért körülbelül 20 perccel a rendelés leadását követően kapni fog egy e-mait tőlünk, amely tartalmaz egy linket. Ha erre a linkre kattint, beállíthatja a szállítás pontos módját, helyszínét, illetve a fizetési módot.

  1. A selyemút története pdf
  2. A selyemút története ppt

A Selyemút Története Pdf

6. ábra: Az Új Selyemút által érintett nagyrégiók kereskedelmi súlya 2014-ben. Forrás: Fontos kérdés, hogy az egyes régiók Kínával folytatott kereskedelme milyen arányt képvisel, illetve, hogy világkereskedelmi szinten mekkora erőt képviselnek. Ennek számbevétele elengedhetetlen az Új Selyemút fontosságának elemzéséhez. 7. ábra: Az új Selyemút vázlatos útvonalai és az AIIB tagok. Forrás: Az AIIB (Asian Infrastructure Investment Bank) létrehozását 2013-ban jelentették be, tényleges működését 2015-ben kezdte meg. Célja többek között az Új Selyemúthoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások finanszírozásának elősegítése. 8. ábra: Kína tervei a globális infrastrukturális hálózat fejlesztésére. Forrás: Azt, hogy Kína a Selyemúttal kapcsolatban mennyire globális léptékben gondolkodik, jól illusztrálja a fenti térkép, mely a korábbiaktól eltérően számos nyugat-afrikai, kínai érdekeltségű kikötőt is ábrázol, illetve belső-afrikai vasútvonalakat, melyek végső soron mind kapcsolódást jelentenek a tengeri Selyemút állomásaihoz.

A Selyemút Története Ppt

"Szinte poggyász nélkül, egyedül szeltem át Közép-Ázsiát. Akár meredek hegyi ösvényeken kapaszkodtam, akár átkozott síkságokon utaztam a térség legeldugottabb, legrémségesebb, legszennyezettebb helyei felé, mindig menedéket kaptam az ott élő emberektől. Visszaemlékezéseikből, történelmük, hagyományaik gazdag tárházából és útleírásokból merítve igyekszem föltárni ennek a csábító, ismeretlen világrésznek a titkait. " (a Szerző) Daniel Metcalfe 2002-ben végzett az Oxfordi Egyetem klasszika-filológia szakán. Hat hónapig alkalmi munkákból élt, majd perzsául kezdett tanulni, és Teheránba utazott, ahol egy évet töltött. Szenvedélyes utazóként bejárta Közép-Ázsiát, Kelet-Európát és a földgolyó több mint ötven országát. Jelenleg Londonban él. Oroszul, perzsául, svédül és portugálul beszél, és sosem utazik a mandolinja nélkül. "A Selyemút hírmondói" az első könyve, amelyet a 2009-ben Banff Mountain könyvfesztivál díjára is jelöltek. Metcalfe újabban a portugálok afrikai hagyatékát kutatja. ISBN: 6155105227 Kötésmód: ragasztott kartonált Oldalszám: 304 Méret [mm]: 121 x 180 x 20 Tömeg [g]: 360 25% kedvezmény csak a National Geographic magazin olvasóinak!

A Selyemút kínai szakasza 4 ezer kilométeres, az ország hat tartományában, illetve autonóm területén 48 történelmi emlékhely van a Selyemút mentén. A kínai központi kormány 80 millió jüant (2, 3 milliárd forintot) költ évente csak az északnyugat-kínai Hszincsiang-ujgur autonóm területen lévő, Selyemút menti műemlékek védelmére. Hszian kormányzata pedig szintén milliárdokat költött a Taming palota rekonstrukciójára, mivel az is a megjelölt emlékhelyek között szerepel. Az UNESCO világörökségi listájára jelentkezést viszont nehezíti, hogy Dél-Korea, Nepál, Afganisztán, Japán, India és Irán is csatlakozott a Selyemút-projekthez, az utóbbi három ráadásul szeretne vezető szerephez jutni. Csing Feng azonban úgy véli: annak ellenére, hogy már tizenkettőre nőtt a jelölési folyamatban részt vevő országok száma, a kemény magot továbbra is Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán jelenti. Aggasztónak nevezte ugyanakkor, hogy ha az eredeti indítványozók ismét csúsznak a határidővel, a többiek megelőzhetik őket.