Az 1983-as kultfilmet a rendszerváltás emlékére létrehozott program keretében február 9-én vetítik le a CinemaxX 8 -ban, 21. 30-tól, illetve 10-én a Zeughaus Kinoban, 18 óra 30 perces kezdéssel. A Kutya Éji Dala Bódy Gábor első nagyjátékfilmje, a 145 perces remekmű stílusára és új filmes eszközeire azóta filmes generációk sora utalt vissza, és a rendező és barátai (Méhes Marietta, Grandpierre Attila, Oliver Hirschbiegel, Derzsi János, a teljes A. E. Bizottság zenekar) szereplésével készült film komoly nyomot hagyott a magyar filmművészetben. A történet egy kis faluban játszódik, a 80-as évek legelején, ahova egyik éjszaka egy pap érkezik. Ugyanazon a buszon utazik egy fiatal csillagász is, aki a közelben levű obszervatóriumban dolgozik. Ahogy leszállnak a buszról, észrevesznek egy tolószékes férfit az út szélén, aki a jelek szerint legurult egy kisebb lejtőn, nyilvánvalóan öngyilkossági szándékkal. A pap a segítségére siet, és később is sokszor meglátogatja az 1956-ban egy eltévedt golyó által lebénult kommunista veteránt, meghallgatja őt, és elbeszélget vele.
Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történet karakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja.
1985-ben 39 évesen önkezével vetett véget életének. Egy egész nemzedéket sokkolt a hír, amikor a 90-es években kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat szerződéses ügynöke volt. Október 11-én 18 órától utolsó játékfilmjét, A kutya éji dalá -t nézhető meg a Bizottság-kiállítás filmprogramjában. A vetítés után Kovács András Bálint esztéta beszél a filmről, a rendezőről és a korról, amelyben mindez megtörténhetett. A kutya éji dala c. film hátterében a földhözragadt, egyszeri, szűk emberi élet és a metafizikai sugallatú, egészében soha meg nem érthető világegyetem, a felfoghatatlan értelmű létezés fájdalmas kontrasztja rajzolódik ki. Kisszerű sorsok és a csillagokra nyitott emberi értelem. Lüktető indulatok, csillapíthatatlan gyűlöletek és a csillagok hideg fénye. Új pap és egy csillagász érkezik a hegyi faluba, ahol meglehetősen különös figurák élnek: például a tolószékével száguldozó tanácselnök, a robbantással kísérletező tüzértiszt és annak fiatal felesége, aki elhagyja a férjét egy underground zenekarért.
Színes, magyar filmdráma, 140 perc. A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek. rendező: Bódy Gábor író: Csaplár Vilmos forgatókönyvíró: Bódy Gábor operatőr: Johanna Heer zene: Vidovszky László producer: Schlett István látványtervező: Bachmann Gábor vágó: Kornis Anna Szereplők: Bódy Gábor (Pap) Fekete András (Tanácselnök) Derzsi János (Katonatiszt) Méhes Marietta (Feleség) Grandpierre Attila (Csillagász) Ferdinándy Gábor (Barát) Seres Gabriella (Tüdőbeteg nő) Gubala Zsolt (fiú)
Kettejük furcsa barátkozása mellett más változások is elindulnak a faluban. Az egyik katonatiszt frusztrált és magányos felesége otthagyja a férjét és a 9 éves kisfiát, aki ideje nagy részében egy kedves német turistával barátkozik, Oli-val, és együtt készítenek Super 8-as felvételeket a falu életéről. A nő Budapesten magára talál az akkori underground világban, és énekesnő lesz belőle. Később felmerül a gyanú, hogy az új pap nem is igazi lelkész, hanem ál-pap. A rendőrség nyomozni kezd, a tolószékes férfi, és a paptól lelki segítséget kérő fiatal lány váratlanul meghal. A pap menekülni kezd... A A Kutya Éji Dalát a "Winter Adé", angolul az "After Winter Comes Spring" szekcióban vetítik. A szekciót az 1989-es rendszerváltás, a Berlini Fal leomlásának emlékére hozták létre, és az egykori közép-keleti szocialista blokk országainak filmjeiből válogattak össze egy programra valót. A szekció szlogenje ez: "After Winter Comes Spring - Films Presaging the Fall of the Wall" (vagyis a tél után tavasz jön - filmek, amelyek előrejelezték a Fal leomlását).
A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat... 1074 Budapest, VII. kerület, Dob utca 31. 8200 Veszprém, Szabadság tér 9 1071 Budapest, VII. kerület, Rottenbiller utca 39 Kutyaszív színmű, 2 felvonás, 2003, Csiky Gergely Színház A kisregény a húszas évek közepéről való, kulcsfigurája s egyben főhőse egy nagy kísérletező, Preobrazsensszkij professzor, a szervátültetések mestere, aki egy kutyába... Amikor az általános iskolás Emily Elizabeth azt kívánja, hogy a kis piros kutyája legyen nagy és erős, nem arra számít, hogy amikor felébred, egy négy méter magas kutyát talál... Kutyák román-francia-bolgár dráma, 2016 Roman jelentős területet örököl nagyapjától a fővárostól messze, a határ mentén. Azzal a szándékkal érkezik a kietlen vidékre, hogy jó áron, gyorsan túladjon a földeken,... Egy kockázatos bankrablás, és egy kockázatos rendőri akció. Egy gengszter, aki fiaként szereti a beépített rendőrt, és egy gengszterfőnök, aki elnyomja a fiát.
Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat. Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché (1980) Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott.