Éjszaka is folytatódott az izraeli–gázai rakétaháború. A palesztin áldozatok száma összesen már 212-nél jár – közülük 61-en gyerekek voltak –, és az izraeli oldal váltig állítja, hogy a palesztin emberi veszteségek javát, legalább százötven főt, a légi csapásokban megölt fegyveresek teszik ki. Úgy tűnik, hogy a konfliktus új fejezethez érkezett, a napról napra növekvő áldozati szám elérte a Fehér Ház ingerküszöbét, Joe Biden amerikai elnök tűzszünetre szólított fel. Megfigyelők szerint a jelenlegi konfliktus is egy már bejáratott mintát követ mind az izraeli, mind palesztin, mind az amerikai részről. Palesztin izraeli konfliktus. Bár izraeli oldalon is emberéleteket követelt a konfliktus, egész pontosan tíz ember, köztük két gyerek halt meg, a palesztin veszteségek messze meghaladják az izraelieket. A zsidó állam ugyanis keményen reagál a gázai szélsőségesek támadásaira, és bár állítása szerint kizárólag célzott csapásokat mér, a palesztinok szerint a légi csapásokban negyven iskola és négy kórház is megsemmisült.
Amint a Háárec napilap elemzésében megjegyzi, a Hamász egy utolsó szívességet tesz Netanjahunak, mivel "a folyamatos rakétázás eltemetheti a váltás kormányát még annak megszületése előtt". Vasárnap még úgy nézett ki, hogy ezen a héten létrejön az új kormánykoalíció, és azzal véget ér a két éve tartó politikai patthelyzet, amely négy előrehozott választást is hozott. Magyarország nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktusról | Euronews : hungary. Naftali Bennett és Jair Lapid azonban éppen az arabokat képviselő Közös Lista támogatásával alakított volna kormányt, ami a jelenlegi helyzetben hirtelen rendkívül távoli lehetőségnek tűnik. A koalíciós tárgyalásokat befagyasztották, és az ellenzéki vezetők maguk is felsorakoztak Netanjahu mögött, közös nyilatkozatban támogatva a kormány katonai lépéseit. Egyes kommentátorok nem felejtik el megjegyezni, hogy amíg rakéták robbannak Tel-aviv környékén, addig senki sem foglalkozik a Netanjahu elleni korrupciós vádakkal.
Ez utóbbit az 1982-as Bekaa-völgyben lezajlott egyoldalú és teljes izraeli fölénnyel záruló összecsapás tette egyértelművé. A mára nagyrészt elfeledett műveletben a modern mikroelektronikai zavaróeszközök és drónok első alkalmazása mutatta meg, hogy a hetvenes évekig a nyugati haditechnikával egyenértékű szovjet fegyverek felett eljárt az idő, és a tény szovjet felismerése nagy részben hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Palestine izraeli konfliktus film. Ez persze nem jelenti azt, hogy a parázs nem izzott tovább a hamu alatt, mint azt a meglepetésre kitűnő katonai teljesítményt nyújtó Hezbollah ellen vívott 2006-os műveletek is bizonyítják. Ekkor került sor első alkalommal nem irányított rakéták tömeges használatára, izraeli civil célpontok ellen. A háború során az izraeli erőfeszítések és az egyértelmű katonai fölény ellenére a békekötés napjáig jelentős számban lőtt ki a Hezbollah rakétákat izraeli célpontok ellen. A Magyarország által is részben rendszeresített Vaskupola rendszer is ezen fenyegetés elhárítására jött létre, ugyanis a korábbi, kifejezetten katonai légvédelmi rendszerek korlátozottan vagy nagyon drágán tudták csak ezeket a célpontokat elhárítani.
Videó szemlélteti a Hamász "metró-projektjét" Az Izraeli Védelmi Erők szombat este egy videót tett közzé, bemutatva a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet alagút hálózatát Gázaváros alatt, melyre csütörtök éjszaka csapást mért. פרויקט ה׳מטרו׳ של חמאס סוכל. כך זה נראה: — … Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki az éjjel gázai célpontokra A Falak őrzője nevű hadművelet keretében tucatnyi repülőgéppel elsősorban a "Hamász-metrót", az övezet alatt húzódó, betonból kiépített alagúthálózatot, az iszlamista szervezet legnagyobb és legköltségesebb stratégiai infrastruktúráját támadták, valamint a Hamász legfőbb gázai vezetőjének, az izraeli börtönökben 24 évet eltöltő Jahíje…
Érdekesség, hogy ettől fogva a Közel-Kelet immár több mint hét évtizede húzódó konfliktusában a két fő szembenálló fél – az izraeli és a palesztin – nemzeti identitásának legfontosabb elemévé egyaránt a "visszatérés" gondolata vált. Míg az izraeli kormány a zsidóság és a terület sokévezredes kapcsolatára alapozva a világ minden részéről bátorította a zsidókat a bevándorlásra – és ezzel a régen várt hazatérésre –, addig a főként Gázába, illetve Ciszjordániába kényszerült palesztinok saját életükben elvesztett házaikba kívántak visszatérni. A menekültek és leszármazottaik visszatérése vagy kárpótlása azóta is központi eleme az újabb és újabb arab-izraeli konfliktusoknak. 1948 után a palesztin szervezetek többször igyekeztek fegyverrel érvényt szerezni követelésüknek, Izrael pedig hasonlóképpen védte meg területeit. Bár a nemzetközi közösség szavak szintjén támogatta a palesztin menekültek visszatéréshez való jogát, a valóságban nem történt előrelépés a kérdésben. Terjedhet az izraeli-palesztin konfliktus. 18 év feszült patthelyzet után végül az 1967-es hatnapos háború hozott alapvető változást az izraeli-palesztin konfliktus dinamikájában.