08. 30. ) miénk lesz Észak-Erdély Délvidék megszerzése (1941. 11) miénk lesz a Délvidék egy része Revízió és zsidótörvények Magyarországon (112-113) Zsidótörvények: Első zsidótörvény (1938 május 29. ) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya. Második zsidótörvény (1939 május 5. ) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya. A magyar társadalom és életmód a két világháború között (114-115. ) Tudomány és művész az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán (116-117. ) Tömegfkultúra és sport (118-119. )
Az 1930-as évek Európája egy diktatúrákkal, autokráciákkal és totalitárius rendszerekkel teli, sajátos világ volt, mely a második világháború küszöbén számtalan feszültséggel küszködött. Jellemzően három államberendezkedés alakult ki: az első országcsoportba a politikai szélsőségek (nácizmus, fasizmus kommunizmus) totális államai tartoztak: a hitleri Németország, Mussolini Olaszországa, Franco spanyolországi diktatúrája (1936-tól) és a sztálini Szovjetunió kommunista rezsimje. A második csoportot a tekintélyuralmi rendszerek alkották, mint Lengyelország, Törökország, Bulgária, Jugoszlávia, Portugália, Magyarország és Románia. Végül voltak a parlamentáris demokráciák mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és Svédország melyekben a parlamentek, vagyis a népakarat döntött mindenben. A kontinens politikai értelemben színes képet nyújtott tehát és csupán az országok alig feléről lehetett elmondani, hogy a demokratikusan működött. A nyugati hatalmak belső válságokkal küzdöttek: Franciaországot például belpolitikai és gazdasági gondok is sújtották (magas infláció, korrupció, munkás-sztrájkok), amit az is tetézett, hogy lakossága nagyon tartott egy újabb német agressziótól.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a Párizs környéki békék rendelkezéseit és Hitler külpolitikai elképzeléseit, a Harmadik Birodalom tervét. Meg fogod tanulni, hogy az 1930-as évek nemzetközi politikáját főként az agresszív német külpolitika irányította. Megismered a spanyol polgárháború történetét is. Mindent lehet, ha hagyják. Ez a szólás tökéletesen jellemzi a harmincas évek nemzetközi politikáját. Megjelennek a külpolitika porondján az erőemberek, hangoskodnak és fenyegetnek, a világ másik fele pedig mindig enged egy kicsit, csakhogy megőrizze a békét. De tényleg a béke fenntartását szolgálja ez az engedékeny politika? Erre kapjuk meg a választ a következőkben. A harmincas évek nemzetközi politikáját alapvetően a náci Németország lépései irányították. Hitler hatalomra kerülése után nekifogott megvalósítani a programját. Elsőként 1933-ban kilépett a Népszövetségből, amely kerékkötője lett volna nagyratörő terveinek. 1935-ben bevezette az általános hadkötelezettséget, és megkezdte a modern fegyvernemek fejlesztését – mindezzel felrúgva a versailles-i béke rendelkezéseit.
A szesztilalom miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak a zenészek pedig szórakoztattak. Ezek a szórakozóhelyek, valamint a tánctermek egyre több zenészt igényeltek és ennek folytán egyre többen tudtak megélni a zenélésből. Emiatt a profi zenészek száma jelentősen megemelkedett és a dzsessz fokozatosan a korszak első számú tánczenéjévé kezdett válni, ami már a szvinget vetíti előre. A 19. század egy másik találmánya, a rádió is az 1920-as években terjedt el, az első rádióadó 1922 -ben Pittsburg -ben indult be és a terjedés nagyon gyors volt, növelve a dzsessz népszerűségét. A dzsessz összekapcsolódott a modern, kiforrott és dekadens fogalmakkal. Az új évszázad második évtizedét, a technológiai újdonságok idejét, a flapperek, csillogó autók, szervezett bűnözés, csempészett whiskey és gin korszakát nevezik a dzsesszkorszaknak. Felbukkan a szving King Oliver volt az 1920-as évek dzsesszkirálya Chicagóban, ami akkoriban az ország dzsesszközpontja volt.
A gazdasági válság mélypontján a Károlyi-kormány elsősorban a belpolitikai kérdésekre összpontosított. Az 1932-ben alakult Gömbös-kormány már a válságból való kilábalás érdekében, a piacszerzés és békeszerződés revíziójának jegyében kezdte meg a tájékozódást először Olaszországnál, az I. világháború egyik győztesénél. Amikor Hitler kancellár lett Gömbös nála is látogatást tett. Azt remélte, hogy piacot tud szerezni a magyar gabonának. Gömbös politikai szempontból is szerette volna Magyarország tekintélyét növelni úgy, hogy felajánlotta: a vitás kérdésekben közvetít Olaszország és Németország között. Sikeresen vette fel a kapcsolatot Ausztriával is. Ennek az eredménye, hogy 1934 márciusában megkötötték az osztrák-magyar-olasz hármas egyezményt, majd a májusi gazdasági ún. római szerződést, ami a három ország gazdasági és politikai együttműködését célozta. Azonban Olaszország nem volt elég erős ahhoz, hogy revíziónkat hathatósan támogassa, ezért inkább Németország felé kacsingattunk. 1935 májusában Hermann Göring érkezett Budapestre, szeptemberben Gömbös tett látogatást Berlinben, 1936-ban pedig Horthy Miklós látogatta meg Adolf Hitlert Berchtesgadenben (Berhesztgáden).