Martonyi János elmondta: a beszámolókat a rendőrség számára készítette. Kiemelte: nem volt tudomása arról, hogy a beszámolókból valaki dossziét csinál és fedőnévvel látja el, és "hogy ezután ezeken milyen hamisításokat végeztek, milyen kiegészítéseket végeztek, kommentárokat kapcsoltak ezekhez, azt én már nem tudom megmondani". Hozzátette: a dokumentumok hitelességét semmi esetre sem tudja elfogadni. Az ügyben Martonyi János polgári pert indított Kende Péter és az ÉS kiadója ellen személyiségi jogának megsértése miatt. Kende Péter - Könyvei / Bookline - 1. oldal. A Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyaláson február 5-én Kende Péter elismerte ugyan, hogy "nyilvánvalóan nem ügynöki munka volt", amit Martonyi János még szegedi egyetemistaként végzett, ám úgy vélte: az általa a lapban "szikáran" leírtak mégis tényszerűek. Martonyi János ezzel szemben azt hangoztatta: egyáltalán nem mindegy, miként nevezik az általa írt "útijelentéseket". Elmondta, azt követően kért tőle egy rendőrtiszt "beszámolót" még a 1960-as években, hogy egy külföldi útja után "ellenséges propagandával" vádolták meg és szigorú büntetéssel fenyegették.
A volt külügyminiszter az első cikk megjelenése után részt vett a Fideszen kongresszusán, és a Schmidt Mária által szervezett "titkos" társaság összejövetelén is. A jelek szerint a párt belső közvéleménye szemében nem csorbította az ügynöközés Martonyi tekintélyét.
Köves rabbi mindenhez ért, csak visszafogja magát, hogy a nemzetközi történész-stáboknak is jusson némi munka. Mi pedig a ruhaárusokkal vagyunk. Köves Slomó vidám interjút adott az egyik izraeli lapnak, amelyben tudatja, hogy idegen tőle a személyeskedés. Amikor azonban arra a kérdésre kellett volna válaszolnia, honnan lesz az EMIH-nek elég tudástőkéje a Sorsok Háza létrehozásához, azzal vágta ki magát, hogy ő történész, Heisler pedig "ruhaárus". Gyász: elhunyt Kende György, az FTC egykori kézilabdázója - NSO. Igaz, aztán kegyesen hozzáteszi, hogy nem akarja ő egymaga berendezni az egész Sorsok Házát, hagy némi munkát a hosszú sorokban várakozó hazai és nemzetközi szakértőknek is. Ez bíztató. Mi elégedettek vagyunk Köves Slomó kategorizálásával, mert a zsidó hagyomány – szemben a vezető rabbival, aki természetesen történész is – nem nézi le az iparosokat és a kereskedőket. Rabbi Johánán például, a Misna bölcseinek egyike, suszter volt, és a magyar zsidóság több derék és becsületesen dolgozó ruhakereskedőt, handlét, ószerest és iparost adott Magyarországnak, mint amennyi kiváló történészt – pedig velük sem kell szégyenkeznünk.
Kende Péter Született Kende Péter 1927. december 26. (94 éves) Budapest Állampolgársága francia [1] Nemzetisége magyar Szülei Kende Zsigmond Hajdu Margit Foglalkozása szociológus, politikai esszéista Iskolái Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1948) École pratique des hautes études, Sorbonne, Párizs (1958–1964) Kitüntetései Márton Áron Emlékérem (1989) Nagy Imre Emlékérem (1991) Aranytoll (2000) Budapest díszpolgára (2007) Kende Péter ( Budapest, 1927. –) magyar szociológus és politikai esszéista. Raymond Aron tanítványa. Élete [ szerkesztés] Kende Péter 1927. december 26-án született Budapesten Kende Zsigmond és Hajdu Margit gyermekeként. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait 1946–1948 között, majd 1949–1954 között a Szabad Nép külpolitikai szerkesztőjeként dolgozott. Elbocsátása után 1955-ben a Délmagyarország közölte írásait. 1956-ban újságíróként részt vett a felkelésben, majd elhagyta Magyarországot. Franciaországban telepedett le, ahol közel 40 évig dolgozott társadalomtudósként, elsősorban a szovjet blokk kutatójaként.