Mit jelent pontosan az általános munkarend és a napi munkaidő? A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint az általános munkarend alapján "a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. " A napi munkaidő fogalmát a Munka Törvénykönyve a következőképp határozza meg: "napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. " Az Mt. Munka Törvénykönyve - Érthető Jog. azonban a fenti fogalommeghatározásokon túl részletesebb szabályokat is tartalmaz a munkaidő vonatkozásában, mely szerint létezik általános teljes napi munkaidő, hosszabb teljes napi munkaidő, rövidebb teljes napi munkaidő is, utóbbi pedig nem tévesztendő össze a részmunkaidővel. Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Hosszabb teljes napi munkaidő a felek megállapodása alapján legfeljebb 12 óra lehet, amennyiben a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató/tulajdonos hozzátartozója. A rövidebb teljes napi munkaidő a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján alkalmazható, fontos azonban, hogy a – munkaszerződés kötelező elemét képező – munkabér az általános teljes napi munkaidő, a hosszabb teljes napi munkaidő és a rövidebb teljes napi munkaidő esetén is azonos, míg részmunkaidő esetén a munkabér elszámolása is arányosan történik.
Hogyan szabályozza ezt a Munka Törvénykönyve? Mit tehetünk, ha a főnök "fekete" munkára utasít? Kocsis Ildikó 2021-03-27T00:40:14+01:00 2019 szeptember 24. | Címkék: Büntető Törvénykönyv, Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, Érthető Jog, Munka Törvénykönyve, munkajog tanácsadás, munkajogi kérdések, munkáltatói utasítás, munkavállaló | Mit tehetünk, ha a főnök a "szürke", netán a "fekete" zónában jár és tőlünk is ezt várja? Kötelesek vagyunk minden utasítást gondolkodás nélkül végrehajtani? Mik a munkáltatói utasítás szabályai? Korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása? Kocsis Ildikó 2021-03-27T00:17:54+01:00 2019 szeptember 11. Munka törvénykönyve 2011 relatif. | Címkék: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, Érthető Jog, konkurencia, Munka Törvénykönyve, munkajog 2019, munkajogi képviselő, munkáltató, munkaügyi segítség, munkavállaló, munkaviszony, versenytilalmi megállapodás, versenytilalom | A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz vándorlás. Korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?
Amennyiben megkezdett szabadságát kell megszakítania, úgy a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba természetesen nem számít be. A betöltött életkor után járó pótszabadságok tekintetében a munkáltató és munkavállaló adott naptári évre vonatkozó megállapodása szerint – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a munkáltató a szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Munkaidőkeret-bővítés: változik a Munka törvénykönyve - Üzletem. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság a fenti szabálytól eltérően az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez utóbbi esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
Érdemes szót ejteni a veszélyhelyzetben elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatásról is tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány számos munkáltató esetében okozott fennakadásokat, illetve leállásokat. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. A szabadság kiadás szabályai a Munka Törvénykönyve alapján - Munkaerő Tanácsadás. évi LVIII. törvény (Vmtv. ) rendelkezései szerint a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti, így a veszélyhelyzet időtartama alatt elrendelt, legfeljebb 24 havi munkaidőkeret annak befejező időpontjáig tart, a jogalkotó ezzel biztosítja a szabályozási átmenetet a veszélyhelyzet megszűnését követően. Munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor A munkaidőkeret tartamának lejártakor figyelembe kell venni egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről a munkáltató által beosztott munkaidőt és heti pihenőnapot, illetve heti pihenőidőt.
Tehát a Rendelet és a munkába járással járó utazás költségtérítésének szabályai csak akkor alkalmazandóak, ha a konkrét esetben a munkavállaló munkába járása e fogalomnak megfeleltethető. Munka törvénykönyve 2021 online. A munkáltató az utazás költségtérítésére akkor köteles, ha a munkavállaló belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán; menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton; elővárosi vasúton (HÉV-en) vagy menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére. A munkáltatónak a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86%-át kell megtérítenie, azonban nem csak a teljes árú, hanem az utazási kedvezménnyel megváltott, vagy az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérletek és menetjegyek vonatkozásában is fennáll e költségtérítési kötelezettség. A bérlet vagy menetjegy árának 86%-át nem kell megtéríteni a munkáltatónak, ha a munkavállalóval való megállapodás szerint a munkáltató a munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) és a munkahelye között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.