Fiával, ifj. Cziffra György karmesterrel több közös koncertet adtak. Egyetlen fia, ifjabb Cziffra György karmester 1982-ben egy balesetben fiatalon meghalt. A tragédia nagyon megviselte Cziffra Gy örgyöt, zenekarral többet nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített. Ezután felesége, Soleilka (2006-ban hunyt el), a hit és a zene tartotta benne a lelket. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta. 1993-ban Franciaországban megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, Magyarország pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta neki. 1994. január 17-én szívroham következtében Párizsban hunyt el. Végakarata szerint szűk családi körben Senlis ben temették el. Cziffra György sokak szerint Liszt Ferenc reinkarnációja. Zongorajátéka Lisztéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé emelkedett.
A fia addig itthon édesanyjával és nővéreivel élt, nagy szegénységben. Tehetsége korán megmutatkozott, hamar csodagyerekké vált, nyolcévesen a nagy Dohnányi Ernő fogta kézen, és vitte a Zeneakadémiára. Az Akadémián kezdte megtanulni a rendszeres munkát. Tizenhárom évesen, csodagyerekként, már számtalan sikeres koncertet adott Magyarországon, de külföldi koncertkörútjai is sikeresek voltak. Hogy családját eltartsa, 1933-tól lokálokban lépett föl. Budapest, Főváros XIII. kerületének Önkormányzata a nagy művész születésének pontosan 100. évfordulóján, 2021. november 5-én, tiszteletére emlékművet avatott a szülőhelyén, Angyalföldön, a Cziffra György parkban. Cziffra életútja bizonyítja, hogy sohasem szabad feladni vágyainkat, elképzeléseinket – hangsúlyozta az emlékmű felavatásakor dr. Tóth József, a kerület polgármestere. Arra tanít bennünket, hogy rendszeres munkával, kitartó akarattal a tehetség kibontakoztatható. Ő, aki innen Angyalföldről a feneketlen nyomorból csodagyerekként indult, noha kezdetben gyakorlása inkább csak saját rögtönzései voltak.
Cziffra György, a világhírű zongoravirtuóz, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész 17 évvel ezelőtt hunyt el. Elképesztő, szinte hihetetlen művészkarrier az övé, amely az angyalföldi nyomorúságos barakklakásból a második világháború vérzivatarán át, a füstös pesti bárokon és az ötvenes évek elejének magyar börtönein át a világ nagy hangversenytermeinek dobogójáig ívelt Cziffra György ( Budapest, 1921. november 5. – Párizs, 1994. január 17. ) csodagyermek ként indult az angyalföldi feneketlen nyomorból, roma zenész családból. Édesapja tanította zongorázni, aki hegedűművész volt. Ötéves korában szerepelt először nyilvánosan, hogy improvizációival pénzt keressen családjának egy cirkuszban. Dohnányi Ernő jóvoltából került 8 éves korában a Zeneakadémiára. Tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon. Hiába volt azonban ragyogó tehetség, az előkelő művészvilág nehezen fogadta be.
(Liszt időskori műveinek kopárságával amúgy már kevésbé tudott mit kezdeni. ) A koncertezésnél jóval egyöntetűbb kritikai sikert arató lemezfelvételei is leginkább e zenei világot jelenítették meg, kiegészülve a romantika egyéb rokon nagyságai, elsősorban Schumann zongoradarabjainak izgalmas interpretációival. Valamint Cziffra átirataival és reminiszcenciáival, melyek Liszt nyomdokán haladva ünnepelték a zongora mindent kifejezni képes orgánumát meg a zongorista fantáziáját és bravúros manuális készségét. Johann Strauss művei mellett Rossini és Verdi operái is Cziffra ujjai alá kerültek, a hajdani bárzongoristai praxis megdicsőüléseként. A francia állampolgárrá váló Cziffra hamar beilleszkedett a párizsi elit köreibe: játszott De Gaulle előtt, s közelebbi kapcsolatba került a hetvenes évek közgazdász miniszterelnökével, Raymond Barre-ral, akinek magyar feleségével, Hegedűs Évával, a hajdani pénzügyminiszter-csemetével még Pestről ismerték egymást. Ugyancsak egy politikus, az írónak is jelentős André Malraux terelte Cziffráékat a francia középkor kitüntetett színhelye, Senlis felé, ahol megvásárolva az épp autószerelő műhelynek használt Saint-Frambourg-kápolnát, Cziffra művészeti tehetséggondozó tevékenységbe kezdett.