"Nagy dolog, hogy ebben az állapotban ilyen jól versenyzett Dana, ez bizakodásra ad okot. Ahogyan az is, hogy egyenes ágon jutottak be a döntőbe, így van idő arra, hogy további kezeléseket folytassunk. Ennyire kiélezett helyzetben a hasmenés, a rosszullét negatívan befolyásolja a teljesítményt, de azon vagyunk, hogy gyógyszerekkel, folyadékpótlással, és könnyen felszívódó energiával uralni tudjuk a helyzetet, s erőnlétileg is utolérje magát. Azt gondolom, holnapra már rendben lesz Dana, de most pihenésre van szüksége" – magyarázta Dr. Toman József, a kajak-kenu válogatott orvosa. Míg Kozák a szálláson pihent, három másik versenyzőnk, Vasbányai Henrik, Douchev-Janics Natasa és Kopasz Bálint a döntő kiharcolásáért szállt vízre a középfutamban. A roma hagyományok szerint monumentális síremléket csináltattak Grofónak - Blikk Rúzs. Vasbányai az előfutamok során az ötödik időt lapátolta (futamát a címvédő német Sebastian Brendel nyerte meg), de a folytatásban sajnos nem tudta kiharcolni az A-döntős szereplést. Vasbányai középfutamban a hatodik időt érte el, vagyis összesítésben a kilencedik lett, ami B-döntőt ért.
100 éve született Karinthy Ferenc író - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum Száz éve, 1921. június 2-án született Karinthy Ferenc író, drámaíró, dramaturg. Karinthy Frigyes Böhm Arankával kötött, meglehetősen viharos második házasságából született Budapesten. Írói tehetségét, humorát, a csínytevés és a játék szeretetét apjától, túláradó életkedvét édesanyjától örökölte. Koronavírus: 5 tünet, ami hosszú felépülést jelez - EgészségKalauz. Gyermek- és ifjúkorának egyik meghatározó élménye volt, hogy a Nyugat legnagyobb alakjainak közelében nőtt fel, mindennapos vendég volt náluk Kosztolányi Dezső, Devecseri Gábor, Somlyó Zoltán, Móricz Zsigmond és a többiek. Ahogy később naplójában írta: "Gyermekkorom afféle cifra bohémvircsaftban telt, de ebéd, vacsora, ruha, nyaralás, bicikli mindig volt". A másik meghatározó élmény a sport volt számára, kamaszkorától a Fradiban vízilabdázott, 1960-tól 1970-ig az FTC szakosztályi elnöke is volt. Bacsó Péter filmrendező és Karinthy Ferenc író Szigligeten, 1955 (forrás: Fortepan/Kotnyek Antal) Apja 1938-ban bekövetkezett halála után ő lett a családfenntartó, ekkoriban kis zsinegüzletet működtetett, amelynek jövedelméből meg tudtak élni.
Ha két ember egymásnak teremtődött a földön. Ezt nem lehet megfogalmazni, elképzelni, létrehozni, kitalálni. Ilyen vagy van, vagy nincs. Ezért nem lehet tenni sem ellene. Mi ilyenek voltunk Andrissal. Ennek minden gyönyörével, teljességével, büntetésével és fájdalmával. Az együttlét boldogságával, majd fájdalmas hiányával. Tovább élni Andris elvesztése után. Kozák andrás betegsége van. Maradt egy nagy űr, és folytatódott egy egészen másfajta élet, ha e folytatódás. – Számomra nagyon szívtépő volt, amikor nem sokkal Andris halála után minden pátosz vagy keserűség nélkül arról beszélt, hogy ha elrendez itt mindent, nem is akar élni, hanem megy utána. – Amikor kiderült a betegsége, és az, hogy nem lehet rajta segíteni, mindent pontosan megbeszéltünk. Addig szörnyűséges hullámvasút volt az életünk. Ha biztatóan alakultak a vizsgálatok eredményei, azok eufóriát jelentettek, és mámrosan hittük, ennek a rémálomnak egyszer vége lesz, de amikor néhány nap múlva kiderült, csak átmeneti a javulás, akkor az letaglózott minket.
Akárcsak apja, ő is elsősorban novellistaként volt sikeres, hosszabb lélegzetű munkái, néhány regénye kivételével, egyenetlen minőségűre sikeredtek. Kötetei közül kiemelkedik a Szellemidézés, amelyben a Karinthy család bohém, kavargó és sokszínű életébe nyújt betekintést, valamint a háborús élményeit, tapasztalatait felidéző Budapesti tavasz, amelyből 1955-ben Máriássy Félix nagy sikerű filmet rendezett. A színházi világ történéseit ábrázolja az Ősbemutató, a Ferencvárosi szív sportélményeket, anekdotákat elevenít fel, a modern kor elidegenedését tükrözi az abszurd Epepe, a Harminchárom című novellafüzér az 1942 és 1975 közötti korszakot idézi meg, a Budapesti ősz tárgyilagosan, már-már szenvtelenül rögzíti az 1956-os eseményeket. Irodalmi riportjai közül a kritika a Hazai tudósítások című kötetét tartotta legtöbbre. Színműveit, egyfelvonásosait (Dunakanyar, Bösendorfer, Gellérthegyi álmok, Gőz) ma is műsorukra tűzik a hazai színházak, legtöbbjüket idegen nyelvekre is lefordították. Budapesti tavasz (NFI/Kristóf Éva) Stílusának meghatározó jegye az iróniával, humorral fűszerezett realizmus volt, jól kidolgozott karakterekkel, érdekes cselekménnyel, alapos háttérrajzzal.