Tovább a virtuális kiállításra >> Eötvös József író, költő, politikus, az 1848-as Batthyány-kormány és az 1867-es Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a népoktatás és a tankötelezettség bevezetője hazánkban idén 150 éve, 1871. február 2-án hunyt el. Ebből az alkalomból 2021. november 6-án csontjait ünnepélyes egyházi szertartás keretében visszatemetik korábban feldúlt, eredeti sírhelyére Ercsiben az Eötvös–Szapáry-kápolnában. A Magyar Nemzeti Múzeum ezzel a virtuális kiállítással kíván megemlékezni a politikusként és íróként is maradandót alkotó báró Eötvös Józsefről. Kurátor: Dr. M. Báró eötvös józsef temetése. Lovas Krisztina Design: Taivainen Karolina Olvasószerkesztő: Merényi Ágnes Virtuális kiállítás: Farkas Krisztina, Kovács Rita Koordinátor: Kómár Éva
Eötvös József feleségül vette barkóczi Rosty család sarját, barkóczi Rosty Ágnest ( 1825 – 1913), [3] barkóczi Rosty Albert ( 1779 - 1847) Békés vármegye alispánja és ehrenberghi Eckstein Anna ( 1801 - 1843) leányát. Eötvös József és Rosty Ágnes három leánygyermeke volt: báró Eötvös Ilona (1846- 1924), földeáki Návay Lajos ( 1842 - 1905) felesége; báró Eötvös Jolán ( 1847 - 1909), pallini Inkey István ( 1842 - 1905) neje és báró Eötvös Mária ( 1851 - 1928), báró Plener Ernő dr. ( 1841 - 1923) házastársa. [4] Eötvös József és Rosty Ágnes egyetlen fiúgyermeke pedig báró Eötvös Loránd ( 1848 – 1919), fizikus professzor, miniszter, akinek a nevét az Eötvös Loránd Tudományegyetem viseli. Költemények és színművek - Báró Eötvös József - Régikönyvek webáruház. Eötvös Loránd felesége Horváth Gizella ( 1853 – 1919), Horvát Boldizsár ( 1822 - 1898) igazságügyi miniszternek a lánya volt. A házasságukból három leány született, azonban nem mentek férjhez és így ezzel nem csak férfi, hanem női ágon is kihalt a család bárói ága. A család köznemesi ágából származott Eötvös Sándor Bereg vármegye táblabírájának fia, nemes vásárosnaményi Eötvös Tamás ( 1800 – 1867), Bereg vármegye főispánja, aki az 1848-49-es szabadságharcban tevékenyen részt vett, fogságba is esett.
Keresés a leírásban is Főoldal Báró Eötvös József - (83 db) Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1. oldal / 2 összesen 1 2 4 6 Az eladó telefonon hívható 5 9 12 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? A haladó szellemű báró és egy megoldatlan tinédzsergyilkosság története. Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: Báró Eötvös József - (83 db)
Báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2. Eötvös család (vásárosnaményi) – Wikipédia. ) Író és államférfi, a Batthyány-kormány és az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a magyar realista regény első nagy alakja, magyarsága hangsúlyozásával européer politikus és gondolkodó. Udvarhű arisztokrata család sarja, korán kibontakozó irodalmi vénával – Kazinczyt és Kölcseyt vallotta mesterének, barátjával, a későbbi történész és államférfi Szalay Lászlóval tisztelgő látogatást is tettek Kazinczy Ferencnél. Az egyetem elvégzése után Fejér megyei aljegyző, majd az udvari kancelláriánál fogalmazó, az eperjesi kerületi tábla közbírája. 1836-1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Ezután írta meg első nagy regényét, A karthauzi t. Ebben saját életfilozófiáját fogalmazta meg, s nagy elismerést szerzett számára, a Kisfaludy Tár saság is tagjának választotta (1 860 -ban majd a Társaság elnöke lesz). A politikai életben Széchenyi és Kossuth között állt, a polgárosodás, demokrácia, a liberális eszmék iránt lelkesedett, de nem volt forradalmár.
Az eltűnés időpontja egybeesett az ünneppel, s mivel a lány hosszas keresgélés után sem került elő, ez a gyanúsítás mutatkozott a legkézenfekvőbbnek. Mint ahogyan az lenni szokott, akadt egy szemtanú is, egy négyéves kisfiú személyében, aki történetesen a zsidó templomszolga kisfia volt. Állította, hogy a lányt egy sakter ölte meg. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy friss ásás nyomai látszanak a zsinagóga közelében, és Eszter eltűnése napján késő estig jövés-menés volt a zsinagógában. A női sikolyokra is jelentkezett tanú. A Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lefolytatott tárgyaláson a védelmet a mezőszentgyörgyi nemes Eötvös Károly ügyvéd látta el. Annak ellenére vállalta a védelmet, hogy az antiszemita közhangulat miatt politikustársai és barátai féltették őt attól, hogy akár a közelébe is menjen a pernek. A vérvádper hatalmas érdeklődés mellett zajlott. Európában minden szem Eötvös Károlyra szegeződött. A bizonyítékok ízekre szedésével a tehetséges védő bebizonyította, hogy alaptalan vádakkal illették a helyi zsidó közösséget.
A szabadságharc után, 1861 -ben országgyűlési képviselővé választották. Ennek a Tamásnak a testvére Miklós, aki szintén harcolt 1848-49-ben, később követ, alispán és kormánybiztos is lett, 1874 -ben hunyt el. Az Eötvös család a 19. század első felében Szatmár vármegye egyik leggazdagabb családja volt, különösen nagy vagyonra tett szert az említett Miklós. A család címerének leírása [ szerkesztés] A bárói ág címere: " Négyfelé osztott pajzs, az alsó két udvar közé azonban még gula alakban egy ötödik udvar nyúlik fel, melyben zöld mező közepén egy folyam hummámzik. Az első és negyedik udvar ezüst mezejében hátulsó két lábán fekete medve áll, első két lábában nyitott könyvet tartva. A második és harmadik udvar vörös mezejében hátsó két lábain arany oroszlán áll, első lábaival fehér liliomot tartva. A középpajzs kék mezejében arany griff áll, kivont karddal. Az egész pajzson a bárói korona, s azon három nyitott sisak, melyek közül a jobb oldalinak koronájából ragadmány után nyúló griff nyúlik ki, a középső sisak koronájából két elefántormány között, - melyeknek jobb oldalja félig fehér félig fekete, s belőle kék zászló leng, - páncélos és sisakos vitéz emelkedik ki, kivont karddal.
A gyerekek kegyetlenek. Még a padból is tüntetően elhúzódtak mellőle. Falk szerint egyedül ő tartott ki mellette, melyet Eötvös felnőve, barátságával és közössége sorsa iránti elköteleződésével hálált meg. További személyes okok is erősítették Eötvösben a zsidó ügyek felé irányuló figyelmet. Ercsiben nevelkedett Lilien József báró, anyai nagyapja házában és gondoskodása mellett. Az apa más városban szorgoskodott, nem ért rá a családjára. Szerencsére talán, mert a westfáliai gyökerű Lilien nagyapa, az országos hírű mintagazdaságot működtető nagyszerű mezőgazdasági szakember kitűnő férfimodellt jelentett unokája számára. Anyai nagyanyja, Szapáry Julianna grófnő két évvel egyetlen gyermeke születése után fiatalon elhunyt. Lilien báró egyedül nevelte fel Anna nevű leányát és a házában tartotta, maga mellett. Az unoka egy életre szóló útravalót kapott tőle egészséges, emberszerető, okos életszemléletéből. A gyermek Ercsiben számos érdekes emberrel találkozott, közöttük zsidókkal is. A nagyapja 1828-ban bekövetkezett halála után az addigi mintagazdaság nehéz helyzetbe került.