Bartle, R. (2004). Designing virtual worlds. New Riders. Birch, H. JS & Woodruff, E. (2017). Technical exercise practice: Can piano students be motivated through gamification? Journal of Music, Technology & Education, 10(1), 31–50. Cambridge Dictionary. Chrappán, M. A természettudományi tárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. Magyar Tudomány, 178(11), 1352–1368. Christians, G. (2018). The Origins and Future of Gamification. University of South Carolina. Csíkos, Cs. (2012). Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra, 12(1), 3–13. Fromann, R. & Damsa, A. (2016). A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. A gamifikáció mint eszközrendszer és motivációs módszer az oktatásban | Neveléstudomány. Új Pedagógiai Szemle, 66(3–4), 76–81. Fromann, R. Játékoslét. A gamifikáció világa. Typotex. Gábris, Z. (2019). Gamifikáció az oktatásban - avagy hogyan motiváljuk tanulásra az Alfa és Z generációt? Gomes, C., Figueiredo, M. & Bidarra, J. (2014). Gamification in teaching music: Case study.
A gamifikáció működése Mielőtt rátérnénk a gamification oktatásban is használható lehetőségeire, érdemes megvizsgálni, mely elemekből tevődik össze egy játék (vagy játékosított folyamat). A játékok benntartó hatását a különböző szakemberek három tényezőre bontják: ideális beszintezés, optimális terhelés, azonnali jutalmazó-büntető rendszer. 1. Ideális beszintezés A beszintezés azt a kezdeti állapotot jelenti, amely az egyént mihamarabb bevonja a játékba – majd bent is tartja. Ezt rendszerint könnyű, kis célokkal érik el a játékfejlesztők, amelyek gyors visszacsatolást (feedbacket) tesznek lehetővé, így a kezdeti sikerélmények további játékra ösztönzik a felhasználót. A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban | Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat. A kis célok azonban nem működnek egy nagy, grandiózus végcél nélkül. Ez a játék valódi értelme, a hosszútávú cél, amely felé halad a játékos. A nagy cél túl messze van ahhoz, hogy folyamatosan motiváljon, míg a kis célok nem adnak akkora fontossági érzést, hogy érdemes legyen miattuk hosszútávon is játszani. Ez az oka annak, hogy jellemzően a nagy végcélt osztják fel sok apró lépésre.
A játékban a játékos felszabadul, hinni kezd önmagában, világmegváltó küldetésekkel azonosul. Ily módon egyfelől kamatoztatja kreativitását, másfelől olyan attitűddel kezd tevékenykedni, ami kiváló erőforrás volna az egyén és a közösség számára. Az online játékok ezen előnyeit igyekszik a gamifikáció kihasználni. A cikk teljes terjedelmében a -n olvasható
A játék során egyrészt hasznosíthatjuk a kreativitás unkat, másrészt pedig olyan készségekkel ( kitartás, koncentráció, problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás) dolgozhatunk, amelyeket kamatoztathatunk az életben. Hasonlóan a logikai vagy a tásasjátékokhoz, az online játékok esetében is szabályokat kell követnünk, és problémákat kell megoldanunk. A játékos felszabadul, hinni kezd önmagában, és küldetésekkel azonosul. A gamifikációt alkalmazók pedig az online játékokban rejlő potenciált igyekeznek kihasználni. Egy új módszer az oktatásban: a Gamification - MyWay... MyFaith.... Mi is az a gamifikáció? A gamifikáció, azaz a játékosítás célja, hogy a folyamatokat érdekesebbé és eredményesebbé tegyük, illetve azokat a feladatokat is jókedvvel csináljuk, amelyeket korábban talán nem szerettünk. A gamifikáció a pozitív pedagógiában gyakori módszer. Számos területen alkalmazható, például a pozitív pedagógiában, az egészség ügyben, kulturális területeken és a munkahelyi környezetben. Struktúráját a kutatások eredményei alapján három fő tényezőre bonthatjuk: Minden játéknak van egy komoly, elérendő végső célja, melyet a játékosok mindvégig szem előtt tartanak, és ez hajtja őket a feladatokon át.
Dr. Fromann Richárd (szociológus) is abból a szemmel látható tényből indult ki, hogy az ember szeret játszani. Korai gyermekkorunkat kizárólag játékkal töltjük, játszva ismerjük meg a környezetünkben lévő dolgokat, személyeket, játszva tanulunk meg beszélni is, mert a játékoknak van egyfajta ösztönző mechanizmusa. A gamifikáció bevezetése az e gészségügyben rendkívül kedvezően hathatna az egészséges életmódunkra, fizikai mozgáskultúránkra, lelki megbetegedéseinkre, fóbiáink leküzdésére és egyéb diszfunkciós mentális állapotainkra egyaránt. Gamifikáció a marketingben A marketing egyik legfontosabb eleme a piackutatás. Az emberek ma már ritkán állnak meg, ha valamilyen marketing céllal szólítják le őket az utcán, azonban az internetes felületen felbukkanó és játékra invitáló popup ablak felkeltheti számtalan ember érdeklődését, mivel a nyeremény (vagy élmény) miatt szívesen játszanak. A marketingben tevékenykedők számára pedig a szakemberré válás útján a képzések során lehet az intenzív fejlődéshez hozzájárulni.
Mi az a gamifikáció? Magyarul még hivatalos fordítása talán nem is létezik, legközelebb a játékosítás áll hozzá. Az információközlésnek egy játékosított formája, mely során a tanulás észrevétlenül és könnyedén történik. Játszani mindenki szeret Vegyük a videojátékokat, amik kétségkívül nagy népszerűségnek örvendenek minden korosztály körében, nem hiába. Egy videójátéknak van története, célja, miért kell eljutni A-ból B-be. Megvannak a módszerei – gondoljunk csak arra, milyen könnyű megtanulni az irányítást. Elvégzünk egy oktató pályát (tutorial), alkalmazva tanuljuk meg, melyik gombbal megyünk előre, ugrunk, vagy használjuk az eszköztárat. Ha csak le lenne írva a képernyőre, a játékos szinte biztosan nem olvasná el az egészet, csak lenyomná az entert, és majd útközben kitalálja. Ami persze ritkán jó döntés, és előbb vagy utóbb úgyis visszamegy az instrukciókhoz. A gamifikáció e módszer átültetéséről szól onban olyan területekre, mely rendhagyóan nem feltétlen játékos. Például az oktatásba.
Emlékezzünk vissza a saját oktatásunkra egy pillanatra. Hogyan tanultuk meg az ábécét, hogyan tanultunk számolni, vagy épp a bab csíráztatásra biológiaórán. Az alsós oktatás alkalmazza a gamifikációt; a játékos oktatást. Ez azonban eltűnik a felsőbb osztályokban, illetve középiskolákban, és ezzel párhuzamosan veszik el a gyerekekben a lelkesedés a tanulás iránt. Rengeteget lehet fejlődni, képességeket és stabil nyelvtudást lehet szerezni különböző összetett számítógépes játékokon és oktatási célból létrehozott alkalmazásokon keresztül. Vannak közvetlen eredmények: gondoljunk csak arra, ha valaki angol játékokkal játszik. Ez a gamification megtestesülése – amikor játékosan tanulunk, de valódi, használható tudást szerzünk, például nyelvtudást. A játékos, ha nem is tud angolul, ösztönözve érzi magát, hogy lefordítsa és megtanulja a szavakat, hogy a játék élvezetesebb legyen. Az osztályteremben ugyanez a tudás nem biztos, hogy ennyire élénken megmarad, mivel nincs konkrét azonnali haszna annak, hogy a diák megtanuljon másnapra két oldalnyi szót és a jelentésüket.