Akkor ugyanott vagyok mint most. 4/10 anonim válasza: pereld be, mert így nem adhatod el, viszont jog szerint a tiéd a fele. 17:25 Hasznos számodra ez a válasz? 5/10 anonim válasza: Nem lehet eladni. Szép is lenne, érted egyszer csak hazajön az egyik tulaj a nyaralásból, és nincs háza. Hiába van most épp neked igazad, és ez esetben igazságtalan a törvény, ez van. 17:42 Hasznos számodra ez a válasz? 6/10 A kérdező kommentje: Ha beperelem akkor mennyi lenne nagyságrendűleg a perköltség? 50. 000 100. 000 vagy sokkal több? És időben meddig húzódik a dolog, hónapokra kell számítani vagy évekre? 7/10 anonim válasza: 100% közös tulajdon megszüntetése - bíróság és kérni kell a kényszer értékesítést vagy azt h egyik fél fizesse ki x időn belül a másikat anyámnál ez volt 2 év alatt kellet kifizetnie a ex-t a tulajdonból 2015. 18:32 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: A jogi megfogalmazás osztatlan közös tulajdon megszüntetése. A kényszerértékesítés az egyik lehetőség a sok közül. De ezt a bíróságon kell intézni, nem a gyékán.
Megszüntetési módok A törvény az alábbi módokon biztosítja a földeken fennálló közös tulajdon megszüntetését: a) az ingatlan megosztásával; b) az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján; c) az ingatlan kisajátításával. a) Közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával Az eljárás az erre irányuló kérelem ingatlanügyi-hatósághoz történő benyújtásával indul meg, melyet bármelyik tulajdonostárs kezdeményezhet. Amennyiben a kérelem megfelel a törvény előírásainak, úgy az ingatlan tulajdoni lapjára a megosztása ténye feljegyzésre kerül és ezzel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hozzáférést ad az ún. Külön törvény született a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról. A jogszabálynak az ingatlan megosztásáról és az egyik tulajdonos általi tulajdonba vételről rendelkező előírásai nem terjednek ki azokra a földterületekre, amelyek a mező-, erdőgazdasági hasznosítás mellett más alrészletet is tartalmaznak (ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket), amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepelnek, továbbá azokra a zártkerti ingatlanokra, amelyeknek a teljes területe a tényleges használata alapján nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.
Hétköznapi problémák az osztatlan közös tulajdon kapcsán Számos településen okoz problémát, hogy az ingatlanok jelentős mértékben osztatlan közös tulajdonban állnak, vagyis egy-egy azonos helyrajzi számú ingatlannak több, igen gyakran nagyszámú tulajdonosa van. Általában a települések régi városközpontjait érinti, ahol az egykori szabályozások miatt egy-egy telken több ház is felépült, de nem minősülnek önálló ingatlannak. Egyszerűbb a helyzet az ikerházakkal, és a sorházakkal, amelyek tipikus esetei az osztatlan közös tulajdonnak. A problémát bonyolítja, hogy habár az egyes épületek egy-egy család kizárólagos használatában vannak, de a jogi helyzet mégis az, hogy az egyes épületek tulajdonjogilag nem különülnek el. A használat a szokások alapján alakult ki, amely nem egységes, és számos jogi bonyodalmat okoz. A fő gond az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknál általában az ingatlan elidegenítésekor jelentkezik, hiszen az ingatlan tulajdoni lapján csak a tulajdonostársak tulajdoni hányadrésze szerepel.
Ez főleg az ikerházakra jellemző. A konkrét kérdésem az lenne, hogy mit is jelent pontosan az osztatlan közös tulajdonú telek? Milyen hátrányokkal, és esetleg előnyökkel jár? Az ikerházak esetén gyakran, társasházak esetében mindig az a helyzet, hogy a felépítmény közös tulajdonú telken áll. A közös tulajdon azt jelenti, hogy a tulajdonjog úgynevezett eszmei tulajdoni hányadok szerint a tulajdonostársakat illeti meg. Valamennyi tulajdonos jogosult a dolgot birtokolni, használni, köteles a fenntartásával kapcsolatos terheket viselni főszabályként a tulajdoni hányada arányában. Közös tulajdon esetén a fontosabb kérdésekben (pl. rendkívüli beruházások, az egész tulajdon megterhelés stb. ) a tulajdonostársak közössége határoz. A saját tulajdoni hányadával mindenki szabadon rendelkezhet, de a tulajdonostársaknak kívülállók tekintetében erre elővásárlási joguk van. A közös tulajdon speciális fajtája a társasház tulajdon. Erre külön szabályok vonatkoznak, például társasházban a külön tulajdonú lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad kizárólag együtt idegeníthető el.
A tulajdonhoz fűződő jog általában szent és sérthetetlen, így a tulajdon... A tulajdonhoz fűződő jog általában szent és sérthetetlen, így a tulajdon átruházásánál kényszer alkalmazására csak igen kivételes esetekben (például kisajátításkor) kerülhet sor. A vételár meghatározása ugyancsak a szerződéses szabadság körébe esik. A közös tulajdon tekintetében azonban a törvényalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy annak megszüntetését bármely tulajdonostárs, akár a másik (vagy többi) tulajdontárs akarata ellenére (és külön indok nélkül is! ) követelje. A közös tulajdon megosztása elsősorban természetben – erre ingatlanoknál általában korlátozott a lehetőség –, valamint értékesítés útján történhet. Értékesítésnél a közös tulajdonban levő dolog ellenérték fejében valamelyik tulajdonostárs vagy más (harmadik) személy tulajdonába kerül. A harmadik személy részére történő értékesítés esetében a vételárat a tulajdonostársak között arányosan kell felosztani. A felek közötti megállapodás hiányában a közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani az illetékes bíróságnál.
Az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek viselését, a károk és az állagmegóvás költségeit a közös tulajdon szabályai szerint a tulajdoni hányaduk alapján kell viselni. A megoldások közé sorolható a társasház-alapítás, illetve a használati megállapodás kötése. Javasolt írásbeli használati szerződést készíteni, amely részletesen tartalmazza, hogy az ingatlan mely része tartozik az egyes tulajdonosok kizárólagos használatába, és melyik területek közösek (például a gépjármű beálló, az udvar, tároló helyiségek stb. ). A megállapodásnak minden tulajdonos aláírását kell tartalmaznia. A szerződés része az ingatlan tervrajza, amelyen pontosan és egyértelműen jelölve vannak a saját, és a közös használatú területek. A használati megállapodás előnyei Az előnyök közé sorolható, hogy a bankok csak az úgynevezett használati megállapodás birtokában hiteleznek meg közös tulajdonú ingatlant. Az eljárás lefolytatása és költségigénye szempontjából tudni kell, hogy gyorsabb és olcsóbb, mint a társasház-alapítás.
Közös lónak túros a háta, tartja a mondás. Melyek a legtipikusabb problémák közös tulajdon esetén? A legtöbb probléma a közös tulajdon használatának szabályozásából származik. Sokszor az a konfliktus kialakulásának oka, hogy az érintettek nem tudnak dönteni abban a kérdésben, ki melyik részét is használhatja az ingatlannak, vagy valamelyikőjük változtatni szeretne a kialakult, megszokott használati renden. Gyakoriak a közös tulajdon megszüntetéséből eredő jogviták. Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont? A közös tulajdon többféle módon is megszüntethető. Ennek egyik formája, ha az ingatlanból legalább két, önálló helyrajzi számmal rendelkező új ingatlant alakítanak ki, amelyek az érintettek külön-külön tulajdonába fognak kerülni. Az is lehetséges, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a többi felet, vagy eladják az egész ingatlant, és az ebből befolyt összeget felosztják egymás között. Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni egymással, úgy bármelyikük kérelmére a bíróság is megszüntetheti a közös tulajdont, amely ebben az esetben természetbeni megosztással, magához váltással, társasházzá alakítással vagy árverési értékesítéssel történik.