171 éve hivatalos nyelv a magyar "Semmit rólunk nálunk nélkül! " V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette azt a törvényt, mely Magyarországon kimondta a magyar nyelv hivatalossá tételét – a reformkor egyik nagy munkával elért sikere volt ez. Az évtizedeken át folytatott küzdelem egyik, noha sokáig kéziratban maradt állomása Széchenyi István Hunnia című írása, melyben a szerző a latin helyett a magyar hivatali nyelvvé tétele mellett foglal állást. Széchenyi már a Stádium ban (1833) utal a magyar nyelv helyzetének rendezésére: az ott felsorolt 12 pontos akciótervének egyik pontja szerint a törvényhozásban a magyart kell használni a latin helyett. A hivatalos magyar államnyelvvel kapcsolatos gondolatait Hunnia című kéziratában fejtegeti tovább: e műve először azonban csak 1858-ban kerül nyomdába. Könyvében Széchenyi alaposan végigveszi azon okokat, melyek miatt az 1835-ös évig (amikor kéziratát lezárja) a magyar nem lett Magyarország államnyelve, de elemzi azokat a hasznokat is, melyek a magyar hivatali nyelvvé tételéből származnának – úgy Magyarország és a magyarság, mint az uralkodó dinasztia és a hazai nemzetiségek számára is.
Ezzel a közigazgatásban, polgárjogot nyert a magyar nyelv. Még nagyobb sikert arattak az 1832 és 1836- között Pozsonyban ülésező reformországgyűlésen, amelyen törvény született arról, hogy magyar legyen a törvények hivatalos nyelve (a király december 20-án szentesítette, mint az 1830: VIII. t. c-ket "A nemzeti nyelv használatáról"címmel). Megszavazták, hogy magyar legyen a hivatalban használható nyelv Horvátországban és Szlavóniában is, de erre a "Dráván túli testvérek" tíz évig halasztást kaptak, viszont oktatási nyelvként azonnal kötelesek voltak tanítani a magyart. Azonban a horvátok ez ellen panaszlevéllel fordultak a királyhoz, aki megerősítette a horvátok municipális jogaikat. Ezután az 1839/1840 évi országgyűlésen tovább bővült a magyar nyelv használata a hivatalokban, de egyben erősödött a horvát-magyar ellentét is. A horvátok ismét tíz év halasztási időt kaptak a magyar nyelv bevezetésére, de kérésükre a király nem szentesítette a törvényt. Azonban ez az állapot sem tartott sokáig, hiszen végül az 1843-44-es országgyűlésen született meg az a törvény, miszerint a magyar nyelv hivatalossá vált a közigazgatásban.
ezért ÁLSÁGOS a szlávok azonnali nemzetiségi elismerésének követelése 1848-ban, mert 1. NEM A MAGYAROKON MÚLOTT. Magyarország az osztrákok által irányított ország volt, mint látható, törvényeit bécs hagyta jóvá. 2. a katonai támadás Magyarország ellen becstelenség volt, a nemzetiségi törvény (a magyar országház által) 1849-ben elkészült is életbe is lépett volna, ha nincs az osztrákok által ellenünk indított háború (szabadságharc). 3. a nemzetiségek ellenünk támadása az osztrákok kavarásának és a nemzetiségek hazug átverésének eredménye. ez látszik az 1849-es nemzetiségi törvény visszavonásából. és az 1851-ben elfogadott osztrák látszat-törvény elfogadásából és 1853-a visszavonásából. 4. a nemzetiségi törvény 1869-ben életbe lépett, amelyik európa legnemzetiségbarátabb törvénye volt, szabad nyelvhasználattal, szabad nemzetiségi oktatással és szabad saját nyelvű vallásgyakorlással. ez még ma sem létezik európa országaiban. 1 Szalakóta 2015. november 13. 12:44 Hiba volt kiemelni a magyar nyelvet, mint államnyelvet egy annyira sok nemzetiségű országban, mint Magyarországon.
A résztvevőkhöz hangosbeszélőn intézett szónoklatában a megmozdulást kezdeményező Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője kifejtette: az új közigazgatási kódex – azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli – valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezése szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A szónok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére módosított oktatási törvény ellen is tiltakozott, amely szerinte tannyelvtől függetlenül most már minden romániai egyetemet arra kötelez, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételit és záróvizsgát. A tüntetők petícióban követelték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a kifogásolt jogszabályokat, és vezetőjük biztatására percekig A román nyelv az egyedüli úr jelmondatot skandálták. "Úgy véljük, hogy ezek a törvények megnyitják az utat az RMDSZ számára Románia nemzetállami meghatározásának eltörlése felé, a közigazgatási kódex pedig tágra nyitja a kaput az etnikai alapú területi autonómia előtt, amely súlyosan veszélyezteti Románia területi épségét" – hangoztatta Mihai Tirnaveanu a tüntetést meghirdető felhívásában.
1844. november 13-án Magyarországon végre (54 évnyi küzdelem után) hivatalos államnyelv lett a magyar, amely felváltotta a latint. Azonban a magyar nyelv kérdése és főként horvátországi használata az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása végéig állandó konfliktus forrása maradt. Dr. Heka László PhD. a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a társadalmi és a területi nyelvváltozatok című tananyagokat, történelemből a trianoni békeszerződés következményeit, és földrajzból Magyarország szomszédainak általános jellemzőit. Ebből a tanegységből megismerheted a határon túli magyarok nyelvhasználatát. A "nagy nyelvek" kapcsán az olyanokra, mint a magyar, azt mondják, hogy "kis nyelv". Hányan is beszélnek magyarul, vajon mi a valós pozíciója nyelvünknek? Magyarul nem csak Magyarországon beszélnek: a csaknem 10 millió hazai beszélő mellett 3-4 millióan vannak a határainkon túl is, elsősorban a szomszédos országokban. Ők ott kisebbségiek, nemzetiségek, hiszen anyanyelvük eltér a többség és egyben az állam nyelvétől. Sőt, identitásukban is magyarnak, a magyar nemzethez tartozónak mondhatják magukat. Állam és nemzet nem ugyanaz: előbbi egy területi és jogi egység, utóbbi kulturális közösség. A kisebbségi léthez a mai európai felfogásban nem járulhat jog- és szabadságkorlátozás.