GAY) SCHRTDINGER - Keleti szarkaláb Eranthis hyemalis (L. ) SALISB. - Téltemető Ficaria verna HUDS. - Salátaboglárka Helleborus dumetorum W. ET K. - Kisvirágú hunyor Helleborus odorus W. - ~ Calystegia sepium (L. ) R. BR. - Sövényszulák Campanula cervicaria L. - Halvány harangvirág Campanula latifolia L. - Széleslevelű harangvirág Campanula patula L. - Terebélyes harangvirág Campanula persicifolia L. - Baracklevelű harangvirág Camphorosma annua PALL. - Bárányparéj... ~ - Szent György-saláta (Chalta palustris) molyhos ökörfarkkóró - luminarica (Verbascum thapsus) murok (Daucus carota) nadragulya - matraguna, besina porcului (Atropa belladona) - mérgező nagy őzlábgomba - ülü gomba (Lepiota procera) napraforgó - napraforduló (Helianthus anuus) nyírfa - mesteacan (Betula)... A ~ rel téveszthető össze. Vízi növényzet – Wikipédia. Azzal sokszor közös a lelőhelye. Vigyázat, a ~ mérgező alkaloidát tartalmaz! A gólyahír levelei hasonló alakúak, de nagyobbak, ugyancsak nagyobb a virága is. Gyökere bojtosán álló, sűrű gyökérzet, de nem találunk rajta gumószerű megvastagodásokat.
Piros szája legfőbb jellegzetessége. Nem igazán jó úszók, úgy alakultak hátsó uszonyai, hogy a tengerfenéken szinte sétálnak. Forrás: Wikipédia Tetszett a fenti cikk? Ha igen, oszd meg barátaiddal Facebookon!
Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
De még ezzel sem elégednek meg: a szemükben 16 féle fényérzékelő sejt (fotóreceptor) található, ezek közül 12 a színlátásért felel. Atretochoana Eiselti Az Atretochoana Eiselti a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) rendjébe, azon belül a féreggőtefélék családjába (Caeciliidae) tartozik. Alig tudnak róla valamit eddig összesen 8 példányt láttak. Valószínűleg vízben él, hátán húsos uszony fut végig, és jellegzetes, lapos feje nagy szája van. Vízi növények never forget. Ez a legnagyobb méretű tüdő nélküli négylábú állat (de a lábai visszafejlődtek). Goblin cápa (Mitsukurina owstoni) A Goblin cápa (kobold cápának is hívják) az egyetlen élő mélytengeri cápafaj. Legjellemzőbb sajátossága a feje végén lévő hosszú lapátalakú, csőrszerű megnövekedés, ami valójában a cápa orra. A kobold cápa azokat a mélységeket kedveli, ahová a napfény már nem ér el, 200 métertől 1500 méterig találkoztak már velük. Mind a mai napig, mindössze 45 ilyen példányról tud a tudomány. Piros szájú denevérhal (Ogcocephalus Darwini) A vörösajkú denevérhal Galapagos környékéről ismert, ahol jellemzően a 30 méternél nagyobb mélységekben tartózkodik.