2014. december 8. 19:17 A magyar "gazdasági csoda" Az első világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság kisajátításai és a 28 ezer vagonnyi, hadizsákmányként elvitt áru miatt hazánk sokkal nagyobb gazdasági veszteséget szenvedett az utolsó békeévhez viszonyítva, mint a többi szövetséges ország - mondta Kádár Béla akadémikus a két világháború közötti magyar gazdaság helyzetét ismertetve. Mint felidézte: Trianon nemcsak hatalmas terület-és népességveszteséggel járt, hanem súlyos térszerkezeti, munkamegosztási torzulásokat is okozott. A jelentős vidéki alközpontok - mint Pozsony, Kassa, Temesvár - elcsatolását követően 60-70 ezres városok maradtak a trianoni Magyarország területén, hazánk elvesztette a Monarchia piacait, és nyersanyagfüggőség állt be. A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ by Horváth Izabell. A helyzet tragikus jellege teljesen egyértelmű volt a politikai vezetésnek, abban nem volt vita, melyek a főbb célok: ki kellett alakítani az új állam kereteit, intézményeit, meg kellett fékezni az inflációt, újraindítani a gazdaságot és újjászervezni a külgazdasági kapcsolatokat.
Benárd Ágost minden mozdulatával jelezte, a dokumentumot megalázónak tartja és nem ismeri el kötelezőnek. Hogy mit jelentett Magyarország számára a trianoni békediktátum, azt talán békedelegációnk vezetője, Apponyi Albert gróf fogalmazta meg a legjobban: Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg. Benárd Ágost Nem volt mit tenni, a dokumentumot alá kellett írni. Egyértelmű volt persze, hogy az aláíró politikus karrierje akkor és ott derékba törik majd. Hosszas huzavona után az országgyűlés 1920. A bethleni konszolidáció esszé. május 31-én Benárd Ágostot népjóléti és munkaügyi minisztert és és Drasche-Lázár Alfréd államtitkárt jelölte ki a feladatra. Az 1880. január 3-án született Benárd Ágost orvosból lett keresztényszocialista politikus, már 1905–06 során ellenzéki diákmegmozdulásokat szervezett, a világháború alatt katonaorvosként tevékenykedett.
Értékelés: 21 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Felsős című magazin nemcsak a gyerekeknek lehet érdekes, hanem azoknak is, akik kíváncsiak arra, hogy mit tanul manapság egy felsős, és mindazok számára, akik szeretik ismereteiket bővíteni könnyed, szórakoztató formában. A műsor ismertetése: Egyéb epizódok: Stáblista:
Gömbös érzékelte, hogy bizonyos tekintetben korszakváltás van, és meghirdette 95 pontos nemzeti munkaprogramját, amely a gazdaságtörténet első átfogó, ún. holisztikus programja volt. Ez két pilléren nyugodott: egyrészt a kötött devizagazdálkodáson, amely azt jelentette, hogy a pengő átválthatósága korlátozottá vált, továbbá sor került a külgazdasági kapcsolatok átszervezésére, a kétoldalú megállapodásokban megjelentek a klíring számlák, vámot emeltek és bevezették a felárrendszert - fejtette ki az előadó. A gazdasági világválságot Magyarország hat év alatt élte túl. Horthy kormányzóvá választása, 1920 és a győri program meghirdetése, 1938 között a magyar nemzeti jövedelem megkétszereződött, ami figyelemre méltó tett volt. Az akadémikus kiemelte: abban a történészek kivétel nélkül egyetértenek, hogy két területen, a gazdasági teljesítményt és az oktatást tekintve Magyarország sikeres volt ebben az időben. Boross nem tapasztalt antiszemitizmust Nem tudott államférfi lenni Apponyi vs. A bethleni konszolidáció magyarországon. Horthy Volt-e alternatívája a magyar külpolitikának?