chevron_right Minimum járulékalap 2020 2020. 07. 03., 13:34 0 Tisztelt Szakértő! Az idén bevezetésre kerülő minimum járulékalap (új Tbj. törvény 27. §) mikortól lép életbe? 2020. július 1-jétől, vagy szeptember 1-jétől? Válaszát köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A minimum járulékalap bevezetéséről A felkészülési idő derekánál járunk a 2020. júliusában hatályba lépő, új társadalombiztosítási előírások vonatkozásában. Július 1-től egy nagyon fontos változás lép hatályba (persze ezúttal sem sikerült mindent a szándékoknak megfelelően megfogalmazni a jogalkotóknak! ) Ez a minimum járulékalap bevezetése a részmunkaidős munkavállalók vonatkozásában. A változás lényege, hogy egy részmunkaidőben munkát vállaló esetében figyelni kell tehát arra, hogy a járulékfizetési kötelezettség legalább a minimálbér harminc százalékának harmincad része után fennáll naponta, az lesz a járulékalap. Ebből adódóan, ha egy munkavállaló heti mondjuk 5 órában, 48 300 Ft alatt keres – ami nem ördögtől való –, akkor kénytelen lesz a szabályozás alapján a járulékait megfinanszírozni, a foglalkoztató csak előlegezni köteles a biztosított helyett a megfizetendő összeget. Nagyon fontos azt kiemelni, hogy a biztosítási jogviszonya a munkavállalónak magával a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésével létrejön, a változás pusztán a járulékfizetési minimumot állapítja meg.
Érvényesíthető-e a minimum járulékalap után családi járulékkedvezmény? A járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető. Mi után kell fizetni szociális hozzájárulási adót? A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. E szabályra tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben a társadalombiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni, akkor a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adót is a járulékfizetési alsó határ után köteles megállapítani és megfizetni. (Adópraxis Szerkesztőség) Lezárva: 2020. szeptember 10.
Ezekben az esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Mindezeken kívül egy mentesítő szabályra is tekintettel kell lenni, miszerint a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, továbbá a nappali tagozaton tanulók és hallgatók esetében. Fontos, hogy bár utóbbi felsorolás nem tartalmazza nevesítetten a csecsemőgondozási díjat – annak folyósítása alatt ugyanis a munkavállaló nem végezhet munkát –, ettől függetlenül álláspontunk szerint, fennálló munkaviszonya és folyamatos biztosítotti jogviszonya ellenére sem kell rá ezen időszakban a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést alkalmaznia a foglalkoztatónak. 2020-09-28