Hruscsov és Kennedy fellépése kellett a tragédia elkerüléséhez 2019. 11. 17. 20:00 1962. október 22-én robbant ki a kubai rakétaválság. John F. Kennedy akkori amerikai elnök követelte a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában lévő rakétatámaszpontjait és szállítsa el az oda telepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat, s Kubát tengeri blokád alá vonta. A hidegháború talán legfeszültebb időszaka volt és hajszálnyira állt a világ egy nukleáris háborútól. 1959-ben a jogász végzettségű Fidel Castro vezette kommunista forradalom elsöpörte az Amerikai Egyesült Államok által támogatott addigi diktátort, Fulgencio Batistát és kormányát. Dwight D. Eisenhower, az USA 34. elnöke nemsokára megkezdte a CIA segítségével a kubai emigránsok kiképzését, hogy megdöntsék Castro kormányát. Szabotázsakciókat és kisebb légitámadásokat hajtottak végre Kuba ellen, amelyekben amerikai pilóták is részt vettek. Utódja Kennedy elnök egy kubai emigránsokból álló egységet küldött a Disznó-öbölbe, hogy fegyveres felkelést robbantsanak ki, de a partraszállási kísérlet kudarcot vallott.
Emellett az amerikai elnök hatalmas flottát vezényelt a térségbe, mely azonnal konfliktusba került a sziget partjainál cirkáló szovjet hadihajókkal. A helyzet ezen a ponton volt a legveszélyesebb. Egy hajszálon függött a harmadik világháború veszélye. Végül Kennedy ultimátuma vetett véget a veszélyes szituációnak, amikor kijelentette, ha a Szovjetunió nem vonja ki haladéktalanul a rakétákat Kubából, akkor az USA megelőző csapást mér a szigetországra! Hruscsov ekkor meghátrált, és 1962 november 20-án a világháború elkerülése érdekében elrendelte a szovjet erők kivonását! A világ szemében Kennedy hatalmas morális győzelmet aratott, a közvélemény viszont nem értesült arról, hogy a kubai rakéták eltávolításáért cserébe Amerikának titokban le kellett szerelni a Szovjetuniót sakkban tartó törökországi és olaszországi amerikai rakétákat. Zárásul ki kell jelentenünk, hogy Hruscsov személye, és Kennedy határozott fellépése egyaránt szükséges volt a tragédia elkerüléséhez. Ugyanakkor tény az is, hogy később mindketten elszenvedték saját, egyéni tragédiájukat, amikor előbb Kennedyt egy évvel a válság után lelőtték Dallasban, Hruscsovot pedig 1964 októberében puccsal megbuktatták a Szovjetunióban.
ború/kubai-rakétaválság Tevékenység Áttekintése Kérd meg a tanulókat, hogy hozzon létre egy idővonalat azokról az eseményekről, amelyek az 1962-es kubai rakéta-válság idején kerültek John F. Kennedy elnök alá. A diákok felvázolják és meghatározzák azokat az eseményeket, amelyek az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a nukleáris háború szélén állták. Ez kiemeli a konfliktusok és a nukleáris pusztítás elkerülése érdekében megrendezett fontos globális politikákat és tárgyalásokat. Ezenkívül ez segít összefoglalni az USA és a Szovjetunió között fennálló egyre növekvő feszültségeket, amikor Kennedy hivatalba lépett, és tisztázza, hogy a hidegháború folyamatos ideológiai konfliktus volt. Az idősor elrendezésének alternatívája esetén a diákok hozzanak létre egy idővonal posztert, hogy beilleszkedjenek egy prezentációba vagy a galériába. Több mint egy sablont adhat hozzá ehhez a feladathoz, hogy a diákok sok lehetőséget kapjanak! Bővített tevékenység Kérd meg a tanulókat, hogy hozzanak létre egy ütemtervet az Egyesült Államok és Kuba közötti Fidel Castro által vezetett eseményekre.
Az ajánlat szerint a szovjetek visszavonják a rakétákat és az ENSZ felügyelete mellett el is szállítják, cserébe az USA nem támadja meg Kubát és inváziót sem tervez. Ezt Kennedy elfogadhatónak tartotta, és üzenete el is ért Hruscsovhoz. Csakhogy az orosz főtitkár rátett egy lapáttal október 27-i rádiós beszédében. Ott már azt is követelte, hogy a törökországi amerikai rakétabázis is szűnjön meg. Arculcsapásként érte a Kennedy-adminisztrációt a pálfordulás, az pedig különösképpen, hogy október 27-én lelőttek egy amerikai U2-es kémrepülőgépet Kuba felett. A feszültség a tetőfokára hágott. Egy szovjet tengeralattjáró: A megoldás Ha Kennedy beadja a derekát, a NATO keretén belül feszültségek alakultak volna ki, ha nemet mond, elkerülhetetlen a háború. Végül Robert Kennedy javasolta testvérének, hogy ne vegyék figyelembe a második ajánlatot. Így Hruscsovhoz egy olyan levél érkezett, amely azt közli: ha a szovjetek kivonják rakétáikat Kubából, az Egyesült Államok megszünteti a blokádot, és nem indít inváziót Kuba ellen.