Hasonmás kiadás - Budapest - Knoll Károly, 1878. Pannonhalma és Pápa: Apátság és a kékfestők titka | Utazz Velünk Utazási Iroda. "Az oklevél, mely dolgozatunknak tárgya, legrégibb oklevelünk, s egyetlen, mely szent István oklevelei közzűl eredetiben maradt reánk. Oklevelünk 1001- ben kelt, tehát kilencedfél századdal ez előtt, s régiségére nézve megelőzi a legrégibb dán-, cseh-, orosz- és lengyelországi okleveleket; s oly kiváltságokkal ruházza föl a pannonhalmi apátságot, minőket abban a korban csak a bencések törzsmonostora a monte-cassinoi élvezett. E régiség s e kiváltságok csábúl szolgáltak arra, hogy oklevelünket - hozzá értők s, nem értők egyaránt - hamisnak bélyegezzék; újabb időben pedig legnagyobb történetiróink (Szalay László, Szabó Károly, Horváth Mihály) példájára valóságos divattá lőn, okkal ok nélkül oklevelünket hamisnak hiresztelni. Megvalljuk, ennyi tekintély után indúlva, mielőtt mélyebben ereszkedtünk volna a kérdés vizsgálatába, hajlandók voltunk mi is az oklevél hitelességében kételkedni; de mennél mélyebben merültünk tárgyunkba, annál inkább meg kezdtünk az ellenkezőről győződni, s végre is azon eredményre jutánk, hogy ez oklevél sz.
A Világörökség részeként számon tartott Apátság különleges értéke, hogy a kereszténység első szerzetesrendjének a közössége él a falai között. Itt működik az ország egyik legnívósabb középiskolája a bencés gimnázium is. 1996-ban, a monostor alapításának ezredik évfordulóján II. János Pál pápa is járt itt. Ebben az évben az UNESCO a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította Pannonhalmát. A főapátság 2014-ben nemzeti emlékhely lett. Akiknek megdobogtatja a szívét a történelem, azok számára különleges ritkaság az 1001-ből származó pannonhalmi alapítólevél másolata István király aláírásával, és az 1055-ös tihanyi alapítólevél fotókópiája. Pannonhalma, az épített és természeti örökségek tárháza | CsodalatosMagyarorszag.hu. Ezek eredetijét a levéltárban őrzik, de az nem áll nyitva a látogatók előtt, a rendkívüli nemzeti értéke miatt. A legutóbbi renoválás 2012-ben fejeződött be, a bazilika újra régi fényében ragyog, egyszerű, de egyben nemes belseje a szerzetesi mindennapokra fókuszál. Az apátság a járványra tekintettel 15 fős csoportokban audio guide készülék segítségével látogatható.
A pannonhalmi alapító oklevél A pannonhalmi alapító oklevél egy kiváltságlevél, melyet I. Domonkos érsek, mint alkancellár (vicecancellarius) készített 1001 -ben vagy 1002 -ben. Legkorábbi fennmaradt példánya a 13. század elején készült ( 1209 - 1212 között). Szent István oklevélbe foglalta a Pannonhalmi Bencés Főapátság részére adott somogyi tizedeket, az apátnak és az apátságnak Monte Cassino bencés monostorával azonos kiváltságait, valamint a templom felszentelésekor a monostorhoz tartozó falvakat és a pozsonyi vám harmadrészét. Tartalma [ szerkesztés] I. István pannonhalmi alapító oklevele [1] egy belháborúról ad hírt: [2] " Mikor kitört a háborúk vihara, amelyben a németek és a magyarok között igen nagy zendülés támadt, főként amidőn belháború romlása szorongatott, minthogy egy bizonyos, Somogy nevű ispánság atyai székemből el akart engem űzni – ugyan milyen tanácsot adhattam volna háborgó lelkemnek, s oly nagy felindulásom közepette ugyan hová fordulhattam volna –, a vezérek, ti.
A bencés rend alapítója, Szent Benedek (kb. 470–547) saját közössége számára írta meg máig nagy hatású szabálykönyvét, a Regulát. Ez a leirat már megfogalmazott bizonyos, a kert létesítésére vonatkozó elvárásokat, amely eleinte a Mária-kultuszhoz kapcsolódó virágok termesztésére korlátozódott. Szent Benedek úgy tartotta, a monostori kertek elsődleges célja a szabad ég alatt végzett jótékony fizikai munka, amelynek persze nem elhanyagolható a lélekre gyakorolt kedvező hatása sem. Mintagazdaság Haszon és gyönyörködtetés Noha Szent Benedek Regulái nem szólnak gyógynövénykert létesítéséről, a középkori monostori kertekben ezekre mégis nagy szükség volt. Részben az idegen zarándokok miatt, akiknek ellátásáról a monostoroknak kellett gondoskodniuk, ugyanakkor az öngyógyítás miatt is. A középkortól kialakított gyógynövénykert azonban nem csak hasznot hajtott, gyönyörködtetett is. Már pusztán a választékával, az illatos mentával, zsályával, rozmaringgal és a melléjük ültetett Mária-virágokkal, a liliommal, nőszirommal, rózsával díszkert benyomását keltette, míg a veteményes és a gyümölcsös paradicsomi érzetet adott a szerzeteseknek.