Nagyboldogasszony Székesegyház György

Monday, 17-Jun-24 20:09:38 UTC

A megvilágítandó felület nagyságától és annak távolságától függően választottuk ki a megfelelő optikákat és teljesítményeket. Az orgonát két oldalról szélesen sugárzó Flood optikával míg az ambót ill. Győri Nagyboldogasszony-székesegyház - Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. az oltárt szintén szimmetrikusan mindkét oldalról Spot, keskenyen sugárzó optikával világítjuk. A boltívek alatti oltárokat Oval Flood, ellipszoid fényeloszlást biztosító lámpatestekkel világítottuk meg. Szót érdemel még a Hédervári kápolna, mely stílusát tekintve eltér a templomtértől. Gótikus, magasra húzott íves boltozatát oldalfali iGuzzini Palco lámpatest párosok világítják, ahol a felső lámpatest az indirekt világítást, míg az alsó (káprázáskorlátozó lencsével ellátva) a tér általános világítását biztosítja. A Szent László hermát ugyanezen lámpacsalád Spot optikával ellátott típusa világítja.

Húsvét Liturgikus Rendje - Győr Plusz | Győr Plusz

század elejére elkészültek a barokk oltárok is. Belső terének mai arculata a XVIII. század végén, Zichy Ferenc püspök idején alakult ki, ekkor készültek a mennyezetet borító pompás freskók, melyek Franz Anton Maulbertsch osztrák festő és tanítványai keze munkáját dicsérik. Nagyboldogasszony székesegyház győr. Szentély bal oldalán, a baldachin alatti püspöki trón Mária Terézia ajándéka volt, akivel Zichy Ferenc püspök legendásan jó barátságot ápolt. A ma látható klasszicista homlokzat funkcionális okból épült 1823-ban, a leomlással fenyegető torony megtámogatására. A főbejárati bronzkapu a belső vasrácsos ajtóval együtt a kiemelkedően tehetséges iparművész Schima Bandi műve, akinek alkotásaival Győr több templomában is találkozhatunk. Legismertebb műve a Jedlik Ányos utcában található Aranyhajó-cégér, mely valójában egy művészien kivitelezett, bronzból készült, arannyal bevont időkapszula. II. János Pál pápa 1996-os látogatása során basilica minor rangra emelte székesegyházunkat, mely három fontos szakrális emléknek is otthont nyújt.

Győri Nagyboldogasszony-Székesegyház - Magyar Várak, Kastélyok, Templomok Leírásai, Galériái

Húsvét liturgikus rendje 2022-04-10 - 2022-04-18 Húsvét liturgikus rendje a Nagyboldogasszony-székesegyházban és a Bencés Templomban. Győri székesegyház: 2022. 04. 10., 10. 00 óra Virágvasárnap – Urunk szenvedésének vasárnapja Püspöki szentmise 2022. 13., 10. 00 óra Nagyszerda – Olajszentelési szentmise Püspöki szentmise 2022. 14., 18. 00 óra Nagycsütörtök – Az utolsó vacsora emlékezete Püspöki szentmise 2022. 15., 15. 00 óra Nagypéntek – Az Úr szenvedésének ünneplése Püspöki liturgia 2022. 15., 18. 00 óra Nagypénteki városi keresztút 2022. 16., 20. 00 óra Nagyszombat – Vigília szertartás Püspöki szentmise 2022. Nagyboldogasszony székesegyház györgy. 17., 10. 00 óra Húsvétvasárnap – Urunk feltámadása Püspöki szentmise A Bencés Templomban: további programok 2022-04-11 40 kép – 10001 szó A győri (VOKE) Arany János Művelődési Házban (Szárnyaskerék épülete) Költészet Napi rendezvényre várják az érdeklődőket április 11-én (hétfőn) 18 órára. A programban a KÉVE Művészeti Társaság bemutatja a "40 kép - 10001 szó" című Költészet Napi tárlatát.

A Duna és a Rába összefolyásánál, a mocsaras, vizenyős síkságból kiemelkedő Káptalandomb tetején áll a győri püspök vára a székesegyházzal. A püspökséget Szent István alapította 1001-ben. Győr első püspöke Radla volt. Bizonyára a püspökségnek kellett rendelkeznie egy templommal, de a székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették. A román stílusu épület a feltárások szerint egyhajós, három félköríves szentéllyel záruló keletelt templom volt, amely talán a második építési periódusban alakult ki. Ez az elrendezés meglehetősen ritka Magyarországon. A győri alaprajznak legközelebbi hazai párhuzamai a premontrei templomoknál találhatók, s távolabb elsősorban a délfrancia, spanyol területen. A premontreiek hazánkba telepítése II. Húsvét liturgikus rendje - Győr Plusz | Győr Plusz. István korára tehető (1116—1131), uralkodásának utolsó évtizedére. Ebben az időben Ambrus a győri püspök (1121—1133). A XIII. század közepe táján és az azt követő évtizedekben több pusztulás is éri a székesegyházat (tatárjárás, a cseh Ottokár támadása).