1440. május 15-én megkoronáztatta újszülött László fiát a Visegrádról Kottaner Ilonával ellopatott koronával, s az ifjú királyt Frigyes osztrák herceg oltalmába, gyámságára bízta. A haddal támadó Ulászló elől Pozsonyba menekült, a Győrt védő Cillei és a püspök Ulászló fogságába került. Frigyes csapatai 1442-ben megszállták a várat, s amint Hunyadi Jánosnak III. Ince pápához intézett panaszleveléből tudjuk, győri megszállása idején ló- és tehénistállókat, téglaszíneket és gyalázatos boltokat építtetett a székesegyház oldalába (1446. "... istállók, béglaszínek, gyalázatos boltok éktelenítik... "). Ezt az állapotot Monoszlói Csupor Gergely (1466—1480) és Nagylucsei Dóczy Orbán püspök (1481—1486) építkezései szüntették meg, akik a székesegyházat későgótikus stílusban átépítették, bővítették. 1466-ban Monoszlai Csupor Demeter püspök kápolnát építetett Szent Demeter tiszteletére. A kápolna helyét írásos emlékeink nem határozzák meg. A győri Nagyboldogasszony-székesegyház déli hajója · GYŐR TÖRTÉNETE KÉPEKBEN. Bedy Vince valószínűnek tartotta, hogy a székesegyház déli oldalán, a Szentháromság-kápolna szomszédságában épült, "ahol a fal kiképzése, a törött oszlopok finomabb kidolgozása azt sejteti, hogy ezek nem a külső fal díszítésére készültek, hanem valamikor belső fal részei lehettek".
Az 1480-as évekre már igazi gótikus székesegyház állt itt, melyről Mátyás király udvari történésze is elismerően nyilatkozott. Sajnos ez a fényes korszak 1529-ben véget ért a törökök megjelenésével és rossz idők köszöntöttek a Bazilikára. Az egyik tornya ledőlt, a másikat villám sújtotta, s folytatódott a szentségtörések sora, hiszen egy részét katonai raktárnak használták, majd a török megszállás alatt erőd és istálló lett belőle. Nagyboldogasszony szekesegyhaz győr . A Duna felé néző északi hajót az ablakokig feltöltötték földdel, az ablakokból ágyúállásokat alakítottak ki; a Héderváry-kápolna lőszerraktárként szolgált, a kripta pedig börtönként. A XVII. század közepén Draskovics György püspök adta a megbízást az olasz építésznek, Giovanni Battista Ravának, hogy az akkori korai barokk stílusban építse újra a teljesen tönkrement épületet. Négy évtizeddel később Széchényi György püspök, akinek számos hasonló kezdeményezést köszönhet a város, emeltette a mai tornyot, majd jöttek a bécsi olasz festők és szobrászok, s a XVIII.
In: Győregyházmegye multjából, I. szám. (Győr, 1936) Lelkipásztori oldalról is indokolt volt ez a döntés. A stallum hatalmas teret foglalt el a templomban, gyakorlatilag három folyosóra osztotta azt, és a szentmise ünneplésekor a miséző papot teljesen elválasztotta a hívektől. Mintegy 20-25 méterre voltak az oltártól azok a padok, ahol a hívek helyet foglalhattak. A hívek nagy örömmel jönnek a megújított, tágas templomba. Először még bátortalanok voltak, ám a miséző pap invitálására szívesen foglalták el helyüket azokban a széksorokban, ahol száz ember is kényelmesen elfér. Most télen az sem elhanyagolható szempont, hogy erre a részre padlófűtést szereltettek be. A győri székesegyházat minden évben nagyon sok zarándok keresi fel. Vasárnaptól ismét látogatható a győri Nagyboldogasszony-székesegyház - GYŐRI HÍREK. Elsősorban a Könnyező Szűzanya oltárát – mely az átalakításnak köszönhetően most már jól látható a szentély előtt elhelyezett új ülőhelyekről – és a Héderváry-kápolnát, amelyben a Szent László-hermát és Boldog Apor Vilmos vértanú püspök sírját is megtaláljuk. A Szent László-ereklye a felújítás alatt is látogatható volt, várhatóan februárban kerül vissza eredeti helyére.
Jártál már itt? Értékeld elsőként a helyet! 3 darab első értékelés után Felfedező kitüntetéssel jutalmazunk! Népszerű szállások a környéken Tavaszi feltöltődés 2022. 08. 31-ig Sokoró Fogadó Sokorópátka 53. 600 Ft / 2 fő / 2 éj-től félpanzióval Nem csak a húszéveseké a világ 2022. 12. 22-ig 96. 000 Ft / 2 fő / 3 éj-től félpanzióval Napi ár félpanzióval 2022. Nagyboldogasszony székesegyház győr. 23-ig Aqua Hotel Termál Mosonmagyaróvár 41. 000 Ft / 2 fő / éj-től félpanzióval Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 9025 Gyôr, Káptalandomb 12. Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
A győri Nagyboldogasszony-székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben. A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget is megalapította. Első formájában román stílusban épült a 11. Győri Bazilika - All Light. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László hermát. A felújítás során a megújult belső tér mellett a világítást is modernizálták, melyre cégünk szállította a lámpatesteket. A megoldandó világítási feladata nem volt kisebb, mint a mai kor igényeinek megfelelően energiatakarékos, módon szinte rejtett pozíciókból megvilágítani hazánk egyik legszebb és leggazdagabb barokk stílusú belső terét, amelybe lépve még a barokkot kevésbé szeretők is általában a templomtér hatása alá kerülnek.
A sárkány a gonoszt, az ördögöt szimbolizálja. Brenner János üzenete számunkra: soha ne engedjük, hogy legyőzzön bennünket a rossz, inkább mi győzzük le a rosszat a jóval (vö. Róm 12, 21)! Higgyünk a szeretet végső győzelmében! Válasszuk mindig a nehezebb utat, mert az a krisztusi út! – miként Apor Vilmos püspököt biztatta édesanyja. Higgyünk abban, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha másokat boldoggá teszünk! – erre tanít mindnyájunkat Boldog Batthyány-Strattmann László. A győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa szentbeszédét Székely János szombathelyi megyéspüspök szavaival zárta: "Brenner János mosolya, ragyogó élete azt hirdeti, hogy aki az Élet Forrásainak közelében él, az boldog. Boldog, aki tud szeretni, akinek tele van a szíve Istennel! Boldog, aki tudja lángolva élni az életét, aki mer nagy szívvel élni! Nagyboldogasszony székesegyház györgy ligeti. "
Egy tornyot építettek, de csak a templom boltozatáig, onnan fatorony volt. Széchenyi György püspök (1658—1685) 1660-ban fejezte be a torony építését. Zichy Ferenc (1685-1743) püspök jelentős átépítéseket végeztetett a székesegyházon: a Szűzanya kegyképének új márványoltárt készíttetett, megújult a templom belső díszítése, az oltárok, a freskók, az aranyozások és a falak műmárvány borítást kaptak. Amikor Napóleon 1809-ben felrobbantatta a várfalakat, a torony megdőlt. 1823-ban hatalmas klasszicista támaszfalat építettek a homlokzat elé. A következő nagyszabású munkák Széchenyi Miklós püspök idejében készültek (1901-1911). A templom szentélyét lezáró nyolcszögű apszisok helyett a ma is látható román stílusra utaló kör alakú apszisokat építettek, az oldalhajók külön tetőzetet kaptak. A II. világháború végén, 1945. március 29-én a Székesegyház tornyára a németek gyújtó lövedéket lőttek, a templom részben leégett. Apor Vilmos püspök zokogva nézte végig a pusztulást. A püspököt a bevonuló szovjet csapatok ölték meg, amikor a nőket próbálta védeni.