Washington és Szöul tagadta, hogy a műveletet támadás előkészítésére használná. Kedden Kim Dzsong Un húga, a Koreai Munkapárt propaganda- és agitációs osztályát vezető Kim Jo Dzsong szintén bírálta a műveletet, amelyet egyúttal "árulásnak" minősített Szöul részéről, szintén hangsúlyozta azt is, hogy nem születhet tartós béke a Koreai-félszigeten, ameddig az Egyesült Államok ki nem vonja csapatait és fegyvereit Dél-Koreából. Kim Jo Dzsong egyébként már augusztus elején óvott egy dél-koreai–amerikai hadgyakorlattól, amely szerinte "árnyékot vetne a Korea-közi kapcsolatok fejlesztésére". Az utóbbi években az Egyesült Államok és Dél-Korea diplomáciai okokra hivatkozva csökkentette egyes hadgyakorlataik volumenét, bár Washington jelenleg is mintegy 28 ezer katonát állomásoztat az országban. MTI / PH
A dél-koreai védelmi miniszter Szöul katonai képességeivel kapcsolatos kijelentései fokozták a feszültséget a Koreai-félszigeten – jelentette ki az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga szombaton. Kim Jo Dzsong, akit a KCNA állami hírügynökség idézett, közölte: a nyilatkozat amellett, hogy megterhelte a Korea-közi kapcsolatokat, a katonai feszültséget is súlyosította. Hozzátette, hogy Phenjan ennek tükrében "számos dolgot felül fog vizsgálni", és Szöul "komoly fenyegetéssel nézhet szembe" ilyen megnyilvánulások nyomán. Szo Vuk dél-koreai védelmi miniszter pénteken arról beszélt, hogy országa különböző, jelentősen megnövelt hatótávolságú és erejű rakétatípusokkal rendelkezik, amelyek "képesek nagy pontossággal, gyorsan eltalálni bármely célpontot Észak-Koreában". A tárcavezető hozzátette: a minisztérium minden segítséget megad a hadseregnek, hogy elsöprő választ tudjon adni Phenjan rakétafenyegetésére.
Kim Jo Dzsong osztályvezető-helyettes Mun dél-koreai elnök társaságában. Via KCNA 2020 elejétől egyre aktívabb szerepet vállal a politikában, márciusban két közleménye is megjelent az észak-koreai sajtóban, előbbiben Dél-Koreát bírálta amiért az kritikával illette az észak-koreai hadgyakorlatot, utóbbiban Donald Trumpot dicsérte, amiért bátyjának levelet küldött a koronavírus kapcsán. 2020. április 20-án napvilágot látott, hogy Kim Dzsong Ün szívműtéten esett át és súlyos állapotban van, és bár ezt meg nem nevezett kínai és dél-koreai hivatalnokok egybehangzóan cáfolták, felmerül a kérdés, mi történne, ha megromlott egészségi állapotából vagy egy esetleges halálesetből kifolyólag nem tudná tovább betölteni a vezetői posztot. Forgatókönyvünk az alábbi: Kim utódja – húgával ápolt közeli viszonyból kiindulva – minden bizonnyal Kim Jo Dzsong lenne. Csang Szong Thek (장성택) esetét és kivégzését tekintve nagy valószínűséggel ezúttal nem kerülne sor "mentor" kinevezésére magas rangú pártkáderek személyében, legfeljebb Kim Jo Dzsong férje, az 1986-os születésű U In Hak (우인학) számíthatna valamilyen szerepkörre hitvese mellett.
A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot. Ezzel összefüggésben hírügynökségek kiemelik, hogy az észak-koreai hadsereg vezérkarának fenyegető közleménye négy nappal az után jelent meg, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen.
"Hadseregünk figyelemmel kíséri az egyre rosszabb és rosszabb helyzetet észak–déli viszonylatban, és teljesen felkészül arra, hogy biztos katonai támaszt nyújtson bármilyen külső intézkedés megtételére, amelyről a párt és a kormány döntést hoz" – írja közleményében a vezérkar. Vizsgálnak egy cselekvési tervet a katonák bevonulásáról a fegyvermentes övezetekbe, hogy "erődítménnyé" változtassák a határvonalat, és tovább fokozzák a hadrafoghatóságot a Déllel szemben. A vezérkar elfogadta továbbá a javaslatot számos terület megnyitására "szárazföldi arcvonalon és a délnyugati vizeken", és mélyreható biztonsági intézkedéseket tesz, hogy együttműködjék a néppel az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben. A két országot elválasztó, négy kilométer széles fegyvermentes övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea. Az észak-koreai vezérkar nem részletezi, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország.
Phenjan a napokban hosszú hónapok után ismét ballisztikusrakéta-kíséretet hajtott végre, Szöul pedig tengeralattjáróról indítható rakétát próbált ki. Elemzők szerint Észak-Korea arra akarja felhasználni a dél-koreai elnöknek a Korea-közi kapcsolatok létesítésére vonatkozó kérését, hogy nyomást gyakoroljon Szöulra annak érdekében: győzze meg Joe Biden amerikai elnök kormányzatát az Észak-Koreával szembeni amerikai szankciók enyhítéséről, vagy hagyjon fel az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatokkal. Amennyiben a két Korea képes a kölcsönös bizalom kiépítésére, úgy Kim szerint Észak-Korea reagálhat a koreai háború lezárására vonatkozó dél-koreai felhívásra, helyreállíthatja a két Korea közötti összekötő irodát - amelyet Phenjan tavaly megsemmisített -, és hajlandó egy újabb csúcstalálkozóról tárgyalni. Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki.