század utolsó negyedében fogadták be az etruszk műhelyek évszázados késéssel a vörösalakos vázadíszítő technikát is. Első jelentős műhelye a bronzművességet az 5. század folyamán megszakítatlanul magas színvonalon folytató Vulciban volt. Itt találták a tárló elején kiállított, a 4. század első negyedében készült kancsót, amelynek különlegessége a díszítésére alkalmazott négyféle technika. Testén a nász-jelenet, a középen ülő menyasszony felé kezében galambot tartva röpülő Eróssal, mögötte alabastront tartó szolgálóval, technikájában éppúgy, mint stílusában az athéni vörösalakos vázafestészetet utánozza (l. a repülő Eróst a II. PPT - Etruszk, római művészet PowerPoint Presentation, free download - ID:5784137. terem 2. tárlójának jobb szélén álló kis kratéron). A jelenet fölött és a vállon két sorban bélyegzővel préselt növénydísz van fekete alapon: ez az 5. században feltűnt díszítésmód túlélte a figurális vázafestészetet, és görög minták nyomán nemcsak Itáliában vált széltében és tartósan népszerűvé főként feketemázas edények díszítésére (l. a tárló végén a késői kis csészét), hanem többek közt a púnok is átvették (l. az 1. tárlót).
Az oszlop ábrázolásait viszonylag hitelesnek kell tekintenünk. Itt bontakozik ki legteljesebben a római művészet elbeszélő jellege (narrativitás. ) A mintegy harmic méteres oszlopon folyamatos szalagként kígyózik felfelé a történeti ábrázolás, kb. 200 méter hosszúságban. ( A Traianus oszlopot szokták a modern képregények egyik előzményének tekinteni. ) Constantinus diadalíve 312-315. Róma Ugyanaz az igény hozta létre a diadalívet is, mint a diadaloszlopokat. SeptimusSeverus által egy évszázaddal korábban bevezetett szokásnak Constantinus kapuja már igen kései, sok tekintetben módosult példája. A képzelet világa 1. - Imrehné Sebestyén Margit - Régikönyvek webáruház. Kétségkívül monumentális az építmény, tekintélyes a korinthoszi oszlopokkal keretezett nyílások hatása. A kör alakú medalionok alatti sávok származnak Constantinus idejéből. Augustus szobra a Prímaporta melletti Lívia-villából Róma Első század kezdete körül. Márvány. Róma, Vatikán. Mindenekelőtt a szobor típusa érdekes: idealizált portré. A győzelmes hadvezérrel állunk szembe, aki seregének szónokol, erre utal a felemelt kar.
A vezető mester két műve a tárló elején nemcsak személyes képességeit, hanem a görög, egyre inkább az athéni vázadíszítés etruszkká alakulásának folyamatát is jól mutatja. Az egykorú görög művészetben ismeretlen motívumok, mint a hydria vállán a szárnyas Gorgó-fej, testén az ökölvívó viadalt eltáncoló alakok - talán halotti játékok szereplői -, köztük a mozgásuk ritmusát kísérő kígyózó vonalakkal, vagy az amphorán körbefutó oroszlánok közt felmerülő férfifej a görög kerámia egyéni hangú és félreismerhetetlenül etruszk tanítványára vallanak. Etruszk terrakotta Minerva-fej; Kr. 480-470 k. A magas fülű, talpas tál ( kyathos) formája az ő műhelyére utal, díszítése azonban stílusa alapján egy késői követőjének műve, aki a test sziréneit és táncoló bacchánsnőjét, a fül szatír-figuráját a mestertől idegen puszta sziluett-technikával festette az 5. század első negyedében. Athénban ekkor már a vörösalakos technika is fénykorának vége felé járt, de az etruszkok egy évszázadon át idegenkedtek tőle, és a mázra festett, bekarcolással tagolt vörös sziluett-díszítéssel vagyis ál-vörösalakos technikával (l. Etruszk művészet ppt. az 5. tárlót) helyettesítették.
A tárló végén kiállított női fej alakú bronz illatszeres edény arcvonásai a hellénisztikus koiné etruszk dialektusát mutatják be, a Lasa-tükörhöz és a feketemázas tálkához hasonlóan már a romanizáció korából. A fej-edény mögött álló modern bronz utánzata, éppúgy, mint a tárló fal felőli hosszú oldalán egy ismert etruszk szobrot másoló nagyméretű bronz áldozó figura és a Lasa-tükör melletti modern bronztükör, lapján a szarvasokon lovagló Artemisnek egy amerikai múzeumban őrzött eredetit másoló rajzával, az etruszk művészi formák népszerűségét mutatják az elmúlt két században. Hol járunk << előző következő >> Harmadik terem