Havasi Péter; Hernád, Kassa, 2006 Méhes Mária Viktória: Etelka naplója. Mécs László eddig meg nem jelent írásaival; Holnap Magazin, Székesfehérvár, 2014 Karácsony a Kárpátok alján; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2015 Díjai [ szerkesztés] Corvin-koszorú (1939) Magyar Örökség díj (2011) /posztumusz/ Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Babits Mihály: Könyvről könyvre. Nyugat, 1933. 12. szám Ld. még Jelenits István: Jegyzetek a Korunk Szaváról. Irodalomismeret, 2011. 1. sz. ↑ ↑ Nyerges András Költő se, bölcs se, szent se, Magyar Hírlap, 2003, 220. szám, 23. ↑ Zoltán Gábor: Szép versek 1944. Budapest, Kalligram, 2020. ↑ Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra ↑ Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Tűz Tamás: Fehéren és kéken. Mécs László költői világa.
Mécs László A Szép versek című antológiában. ( Balla Demeter fotója, 1970. ) Született Martoncsik József 1895. január 17. Hernádszentistván Elhunyt 1978. november 9. (83 évesen) Pannonhalma Állampolgársága magyar Foglalkozása szerzetes, költő, könyvtáros Kitüntetései Corvin-koszorú (1939) A Wikimédia Commons tartalmaz Mécs László témájú médiaállományokat. Mécs László – eredeti nevén Martoncsik József – ( Hernádszentistván, 1895. – Pannonhalma, 1978. ) Corvin-koszorús magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Életpályája [ szerkesztés] Falusi tanító fia. Középiskolai tanulmányait Kassán végezte el. 1913–14-ben a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója lett. 1914-ben belépett a premontrei rendbe. 1915-től jelentek meg versei. 1916-ban a rend tanárjelöltjeként folytatta tanulmányait. 1918-ban pappá szentelték Jászóváron. A felvidéki premontrei gimnáziumok megszűnése után jászóvári könyvtáros, majd 1920–1929 között nagykaposi plébános volt. 1923-ban jelent meg első műve (Hajnali harangszó).
Hagyatékát a pannonhalmi bencések gondozzák. Költészete újhumanista, amelyben a szolgálat- és küldetésjelleg, az eszméltető hang a döntő. Keresztény életigenlése a gazdag, sokszínű élet teljességét hirdeti. 1969 -ben és 1970 -ben is irodalmi Nobel-díjra jelölték, mind a két alkalommal Watson Kirkconnell terjesztette fel a rangos elismerésre. [6] [7] Mellszobra Királyhelmecen Művei [ szerkesztés] Hajnali harangszó; Földesi Ny., Ungvár, 1923 Rabszolgák énekelnek. Versek; Voggenreiter, Berlin, 1925 Vígasztaló. Versek; Voggenreiter, Berlin, 1927 Az ember és az árnyéka. Versek; Kazinczy, Kassa, 1930 Üveglegenda. Versek; Athenaeum, Bp., 1931 Bolond Istók bábszínháza (verses mese, 1931) Legyen világosság! (versek, 1933) Mécs László válogatott költeményei; összeáll. Just Béla; Athenaeum, Bp., 1934 Megdicsőülés. Mécs László legszebb versei; Kellner Ny., Bp., 1935 ( Nemzeti művészet) Fehéren és kéken (versek, 1937) Élőket nézek! Versek; Révai Ny., Bp., 1938 ( Magyar katolikus írók könyvei) Forgószínpad (versek, 1940) Mécs László összes versei, 1920–1940; Athenaeum, Bp., 1941 Mécs László.
Mécs László Karácsony Vissza a Karácsonyi versekhez