Lényeges változás 2010. évhez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. Ezt még külön ki is emeli (az Szja tv. módosításával összhangban) a Tbj. 21. §-a, mely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. Tb járulék mértéke 2020. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Fontos ugyanakkor, hogy az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Emellett kizárólag a nyugdíjjárulék kerül nevesítésre, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabályokkal összhangban. Sok új fogalmat is meg kell tanulni a bérügyintézőknek, például a "kiegészítő tevékenységet folytató személy" fogalmát. A kiegészítő tevékenyéget folytatónak minősülő személy (például a kereső tevékenységet folytató, saját jogú nyugdíjas személy) mentesül a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól. 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértéke 17, 5 százalékról 15, 5 százalékra csökken, amely így mérséklődő trendet követ 2012 óta. Járulék változások 2021- HR Portál. 1, 5 százalékkal emelkedik viszont a megbízási jogviszony alapján biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége. A régi előírás szerinti 17% helyett a jövőben 18, 5% járulék terheli a megbízási díjakat. Öröm az ürömben, hogy ezáltal álláskeresési támogatásra szereznek jogosultságot, valamint a megbízási jogviszony időtartama beleszámít az álláskeresési támogatás jogosulti idejébe. Teljesen új jogintézménynek tekinthető, hogy a munkaviszonyban állóknál minimum járulékalapot vezettek be.
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2021. január 1-től érvényes járulékokat. E szerint a biztosított által fizetendő járulékok a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján jövőre is a 2020. július 1-jétől érvényben lévő, azaz jelenlegi szabályok szerint fizetendők. Sok minden változik az új Tb törvénnyel július 1-től. A társadalombiztosítási járulék mértéke így 18, 5 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke pedig 10 százalék 2021. január 1-től. A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék mértéke jövőre is azonos lesz a mostanival Forrás: Shutterstock A 10 százalékos nyugdíjjárulékot csak az álláskeresési támogatásban részesülő személynek, és az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után kell fizetni, egyébként a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulék tartalmazza azt. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a 2020-as évben érvényben lévő havi 7710 forintról (napi 257 forintról) havi 8000 forintra (napi 270 forintra) növekszik 2021. január 1-jétől.
Egyikük a valorizációs szorzószám, amiről most jelent meg kormányrendelet. 2022. április 5. Tb járulék mértéke 2021. Szolgálati idő gyermekekre tekintettel A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) tartalmaz mind gyermekszüléshez, mind gyermekneveléshez kötődő szolgálati időt. Ezek a szolgálati idők sok esetben nem csak az anyák, hanem az apák, esetleg a nagyszülők részére is megállapításra kerülhetnek.
A júliusi változások részleteit itt olvashatja.
Jó hír a nyugdíjasoknak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni a nyugellátás mellett. Azaz 2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíjas semmilyen keresőtevékenységből származó jövedelme után nem fizet sem társadalombiztosítási járulékot, sem SZOCHO-t csak személyi jövedelemadót. Júliustól már nem csak a munkabér, hanem a megbízási díj is járulék mentes a saját jogú nyugdíjasok számára. A közalkalmazotti jogviszonyban öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységnél azonban továbbra is speciális szabályok lesznek érvényben július 1-je után is. Vagyis az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás alatt. A szüneteltetés alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. (Fontos figyelembe venni, hogy társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak a közszférában foglalkoztatott nyugdíjas személy, ezért a járulékmentesség júliustól megilleti ezt a munkavállalói kört is. )