"Az eltávolítás oka nyilvánvaló volt. Ezt meg is mondták neki, közölték vele, hogy rossz oldalra állt. Nem sokkal korábban a december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán ugyanis felállt a pódiumra a Fidesz-MPSZ nagygyűlésén. Nyilvánvaló, hogy emiatt rúgták ki" – mondta a színésznő az Origó nak. Hozzátette, férje soha többé nem ment az intézmény környékére, 2012-ben pedig, amikor meghalt, a színésznő felhívta a főiskolát, és kérte, hogy tegyék ki a fekete zászlót, amire állítása szerint azt válaszolták, hogy "már úgysem emlékszik rá senki". "De azt sem kérdezték meg, hogy hol lesz a temetés, ahogy azt sem, hogy küldhetnek-e egy szál rózsát, vagy bármilyen szinten a saját halottjukként tekintik, miután 40 évig dolgozott ott" – mondta az interjúban. Ascher Tamás nyílt levelében az interjúra reagálva azt írta: soha nem mondana ki olyan hülye mondatot, hogy "a rossz oldalon állsz". "Oroszlánt én is – mint mindenki – nagyon szerettem, tanárom volt, később sok munkára hívtuk Kaposvárra, én például a Hamletbe.
Halálakor természetesen kint volt a fekete zászló, Erika azonban betelefonált a titkárságra, rövidnek találta a honlapra kitett búcsúztatónkat. Tipikus színész-tódítás, hogy bárki azt mondta volna, már nem emlékszik rá senki – hisz a honlapon megemlékeztünk róla. Ascher Tamás Balogh Erika nyilatkozatáról itt olvashatnak.
Jordán csodálatosan eltalálja a naivságnak azt a napsütötte sávját, amelyben semmiféle butaság nincs, csak teljes, feltétel nélküli odaadás. És épp ettől tudja olyan megrázóvá tenni, amikor a szerelme kétségbeesésbe fordul: azt is ugyanezzel a teljes átéléssel jeleníti meg, mintha a lelke egy nagy nyílt seb lenne, és semmi más. Aztán mindezt azzal zárja le, hogy az eddigiek szöges ellentéteként teljesen bezárkózik: így lesz a hallgatásának is olyan ereje, mint az üvöltésnek sem. Egy Ascher Tamás Háromszéken című előadás Heti Válasz-cikk nélkül is óriási elvárásokat generál, mivel szinte példa nélküli, hogy egy színház saját igazgatójának és emblematikus alakjainak élete részleteit vigye színre, pláne, ha ezt az ország egyik legtehetségesebb zsenije, Pintér Béla írja és rendezi. És a zseni mutatott részeket abból, ami azzá tette őt, ami, de az elvárások talán még rá is rossz hatással voltak. Pedig megfelelt nekik, külcsínben mindenképp: szórakoztató és látványos is, amit a színházi görbe tükre mutat.
Nyílt levélben reagált Ascher Tamás arra az Origón megjelent interjúra, melyben Balogh Erika színésznő azt állította, férjét, Pintér Tamást politikai nézetei miatt, megalázó módon rúgták ki a Színház-és Filmművészeti Egyetemről 2006-ban, miután Ascher lett az intézmény rektora. A színésznő elmondása szerint férje akkor már negyven éve tanított az akkor még főiskolán, amikor Ascher kinevezése után nem sokkal, egy délután felhívta a titkárnő azzal, hogy "nem kell másnap reggel 8-ra jönnie a főiskolára tanítani a tanár úrnak, mert nyugdíjazták". Az eltávolítás oka nyilvánvaló volt. Ezt meg is mondták neki, közölték vele, hogy rossz oldalra állt. Nem sokkal korábban a december 5-ei kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán ugyanis felállt a pódiumra a Fidesz – MPSZ nagygyűlésén. Nyilvánvaló, hogy emiatt rúgták ki – nyilatkozta a lapnak Balogh Erika. Hozzátette, azóta sem kért senki bocsánatot, sőt, mikor 2012-ben Pintér meghalt, felesége felhívta a főiskolát, kérte, hogy tegyék ki a fekete zászlót, amire azt válaszolták, hogy már úgysem emlékszik rá senki.
– Szinte mosolyogva nézi végig az előadást az ember, mint egy operettnél, amolyan "nem hiszem el, hogy ezt tényleg megcsinálta, de mégis! " módon – mondja a színművész. A történetben felsejlenek olyan momentumok, amelyek akár a saját életünkből, vagy a környezetünkből ismerősek lehetnek. Hazatérés / Miskolci Nemzeti Színház / Fotó: Éder Vera – Bepillanthatunk abba, hogy egy család hogyan él. Nem csak Angliában, hanem akár a közvetlen közelünkben, most a jelenben. Láthatjuk azokat az aljasságokat, amiket egymással művelnek, amikor már természetükké válik, hogy bántsák egymást, és hogy miféle mocskos dolgokat képesek kitalálni, majd azt magukévá téve elhinni. Mindezek mellett azt hiszem, hogy mégis tudnak ezek a karakterek szerethetők lenni, ebben játszik fontos szerepet a humor – részletezi Gáspár Tibor. Hazatérés / Miskolci Nemzeti Színház / Fotó: Éder Vera Harold Pintér: HAZATÉRÉS tragikomédia fordította: Hamvai Kornél MAX GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész, LENNY GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas, SAM HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas, TEDDY FANDL FERENC, JOEY SIMON ZOLTÁN, RUTH SZIRBIK BERNADETT Díszlet: KHELL ZSOLT Jászai-díjas Jelmez: SZLÁVIK JULI/SZAKÁCS GYÖRGYI Kossuth- és Jászai-díjas Dramaturg: LŐRINCZY ATTILA Zene: KOVÁCS MÁRTON Ügyelő: EGYÜD TÜNDE Súgó: FEKETE ZSOLT Rendezőasszisztens: PERÉNYI LUCA Rendező: ASCHER TAMÁS, Kossuth-díjas, Érdemes művész
Ascher Oszkár Született 1897. augusztus 20. Budapest V. kerülete Elhunyt 1965. október 25. (68 évesen) Budapest XII. kerülete Állampolgársága magyar Házastársa Balázs Gabriella Mária (h. 1948–1965) Gyermekei Ascher Tamás Foglalkozása színész színigazgató Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1923) Kitüntetései Kossuth-díj (1956) Magyarország Kiváló Művésze díj (1957) Sírhely Farkasréti temető (39-2-12) Színészi pályafutása Aktív évek 1921 – 1965 IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat. Ascher Oszkár ( Budapest, 1897. augusztus 20. [1] – Budapest, 1965. október 25. ) [2] [3] Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész. Életpályája [ szerkesztés] Ascher Mózes [4] (1865–1942) [5] magánhivatalnok és Frőschel Paulina (1869–1929) [6] fia. [7] Műszaki pályára készült, a József Műegyetem elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már egyetemi évei idején színészetet tanult Ódry Árpád magánnövendékeként.