A libabőr jelenségét mindenki tapasztalta már, aki valaha lépett ki a jó forró zuhany alól a fürdőszoba hűvösebb levegőjébe, vagy nézett jól megrendezett, feszültséggel teli horrorfilmet, esetleg hajlamos arra, hogy érzelmileg nagyon mélyen megérintse valamilyen élmény. Na de miért reagálunk ilyen, egymástól nagyon eltérő helyzetekre pont ugyanúgy? És mire jó az, ha az embernek felállnak a karján a szőrszálak? Libabőr, tüsszentés, ásítás - 7 furcsa tünet, aminek meglepő oka van | Femcafe. A jelenség biológiai szempontból elég egyszerű: az agy adrenalin termelésére utasítja a mellékvesét, aminek kismillió hatása közül az az egyik, hogy a bőrben a szőrtüszőkhöz kapcsolódó pici izmokat megfeszíti. Ezáltal az alapban a testre simuló szőrszál feláll (ezt pilomotoros reflexnek, az eredményt pedig piloerekciónak hívják), a bőrön pedig egy kis hupli keletkezik. A sok hupli egymás mellett pont úgy néz ki, mint amikor egy háziszárnyast leforráznak, és kihúzkodják a tollait - innen a név. Hogy miért pont a liba jutott eszébe a névadónak, és nem mondjuk csirke, kacsa, vagy pulyka, az rejtély, mindenesetre a legtöbb nyelv a libára asszociál, a magyar mellett ilyen például az angol (goosebumps), a német (gänsehaut), az olasz (pelle d'oca), vagy az orosz (гусиная кожа).
Ha a testünket másféle stressz éri, szintén libabőrösek leszünk: ennek sem evolúciós előnye, sem hátránya nincs, egyszerűen haszontalan, ha nincs összekötve a hőszabályozással. Így gyakorlatilag el is hagyhatnánk a libabőrt az evolúció során, valamiért azonban mégis rajtunk ragadt - egyelőre.
A magyarul is megjelent Libabőr-könyveken alapuló adaptációban farkasember, yeti, óriássáska, massza és kerti törpék is keserítik a szereplők életét. Legbelső érzéseinkről árulkodik.
Mitől lehet az igen erős viszketés, kiütés? (lejjebb írom)