A földrajzi fokhálózatot alkotó vonalakat szélességi és hosszúsági köröknek nevezzük. Szélesség 2. ábra Bolygónk egy képzeletbeli tengely körül forog. Ha erre a tengelyre merőlegesen húzunk egy kör alakú vonalat a földgömb legszélesebb részén, ez a kör alakú vonal két egyenlő részre osztja a gömböt. Ez az Egyenlítő, Földünk legnagyobb szélességi köre, hossza 40 076 km. Az összes többi, a forgástengelyre merőleges kör alakú vonal kisebb ennél. Ezek is szélességi körök, amelyek egymással párhuzamosak. Az északi- és a déli pólus felé haladva egyre kisebbek lesznek, maguk a pólusok a valóságban egyetlen egy pontot képeznek (2. ábra). 3. ábra Az Egyenlítőtől északra találjuk az északi félgömböt és délre a déli félgömböt (3. Az északi félgömbön vannak az északi szélességi körök, rövidítve é. A déli félgömbön pedig a déli szélességi körök helyezkednek, ezeket -ként rövidítjük. Ez egy nélkülözhetetlen adat ahhoz, hogy valaminek (pl. egy városnak) a helyét meg tudjuk találni a térképen. Ez adja meg, hogy az Egyenlítőtől melyik irányban (észak vagy dél felé) kell keresnünk a kívánt földrajzi helyet.
2. században Ptolemaiosz felteheten a mai Kanári-szigeteknél húzódó meridián t választotta. A következ évszázadokban, kis túlzással, annyi kezd délkör t határoztak meg, ahány kartográfus adta térképkészítésre a fejét. A különböz tudósok, késbb csillagvizsgáló intézetek általában saját helyük, esetleg az adott királyi udvar pozíciója, máskor valamilyen elmélet alapján határozták meg a 0 hosszúság pozícióját. Mivel észrevették, hogy a Föld mágneses pólus ai nem esnek teljesen egybe a sarkok kal, egyes tudósok feltételezték: van olyan délkör, ahol ez a kitérés megsznik, és úgy gondolták, ez lenne a kelet-nyugati " egyenlít ", azaz a természet által kijelölt kezd meridián. Mint szinte mindennek, ennek is van magyar vonatkozása. Mátyás király idején, amikor az Itáliában tanult és az asztronómia tudománya iránt érdekld Vitéz János váradi püspök 1455-ben létrehozta az ország els csillagvizsgáló intézetét Nagyváradon, még messze nem volt konszenzus a kérdésben. Vitéz a kor egyik híres csillagászát, a bécsi Georg Pauerbachot hívta meg az intézet vezetésére, de maga helyett végül legtehetségesebb tanítványát, a Regimontanus néven publikáló Johannes Müllert küldte el.
A szélességi körök
Ezeknek a szélességeknek a helyzetét a Föld tengelyirányú dőlése határozza meg. az Északi sarkkör az északi szélesség 66° 34′. Az e szélességtől északra eső Összes hely állítólag az Északi-Sarkkörben van. az antarktiszi kör viszont a déli szélesség 66° 34′. Az e szélességtől délre eső helyek állítólag az antarktiszi körben vannak. Az Északi-sark és az antarktiszi körök területén egyaránt megfigyelhető az éjféli nap és a sarki éjszaka., az északi szélesség 23° 26′ a rák Trópusaként is ismert. Ez jelzi a Föld északi legmagasabb helyzetét, ahol a nap évente legalább egyszer közvetlenül a feje fölött van. Ez a júniusi napforduló idején történik, amikor a Föld északi féltekéje a Nap felé hajlik. A Bak Trópusa az Egyenlítőtől délre fekvő szélesség 23° 26′. Ez a déli-legtöbb helyzetben a világon, ahol a nap közvetlenül fölött a decemberi napforduló. néha az Egyenlítőtől északra fekvő szélességeket pozitív jel jelöli., Az Egyenlítőtől délre fekvő szélességek negatív értékeket kapnak. Ez kiküszöböli annak szükségességét, hogy hozzáadjuk, hogy a megadott szélesség az Egyenlítőtől északra vagy délre van-e. kelet-nyugati helyszínek a Longitudes olyan földrajzi helymeghatározó jelölők, amelyek a földrajzi Északi pólustól a földrajzi déli pólusig futnak, az Egyenlítőt keresztezve.