Ilyen alapon pedig akár nézheti a fülünket is búvóhelynek, bár nem hallottam még esetről, hogy ez megtörtént volna. 21:41 Hasznos számodra ez a válasz? 17/23 anonim válasza: nov. 22:28 Hasznos számodra ez a válasz? 18/23 anonim válasza: 10 Te figyelsz egyeltalán a válaszokra? Nem mászina fülbe szándékosan! nov. 25. 14:47 Hasznos számodra ez a válasz? 19/23 anonim válasza: 100% Nem tudom, honnan kapta a fülbemászó nevet szegény de több országban/kontinensen ez a neve vagy a füllel kapcsolatos neve van. Mellesleg valóban tudnak repülni:) Nálunk 7 féle fülbemászó él és a Kis fülbemászó kifejezetten fényre repül este. a "sima" Közönséges fülbemászót nagyon ritkán látni repülni. Amúgy szerintem szép kis rovarok, hazánkban is megtalálható Szmirnai fülbemászó szerintem kifejezetten mutatós: [link] (Saját fotó) nov. 15:19 Hasznos számodra ez a válasz? 20/23 anonim válasza: 19/ Váoh, milyen géppel csináltad? Közönséges fülbemászó németül • Magyar-német szótár | Magyar Német Online. Én is imádok rovarokat meg apróbb dolgokról fotókat csinálni de sajna a 30. 000-es telómon nincs makro kamera.
Közönséges fülbemászó - 4 kép 1 310 1 2016-08-09 Egy Közönséges fülbemászó (Forticula auricularia). Alapvetően hasznos, pusztítja a mezőgazdasági kártevőket. A kép hozzászólásai | Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
Kedvező körülmények esetén a nőstények júniusban másodszor is petézhetnek, de az imágók élettartama sosem több egy évnél. A fülbemászóknál megfigyelhető az ivargondozás is, a nőstény őrzi utódait azok második vedléséig. Legfontosabb mozzanata viszont az, hogy időközönként végignyalogatja a petéket, ezzel megakadályozva a gombatámadást és a kiszáradást. Ha a petemakra valamilyen okból kifolyólag megrongálódik, a nőstény új járatot ás, és a petéit átcipeli abba. Az embrionális fejlődés a hőmérséklettől függően 2-8 hétig tart (kivéve a már késő ősszel lerakott petéket). Az apró lárvák a fejükön kifejlődött tojástörő foggal törik fel a peteburkot. A kikelt állat nem különbözik jelentősen a kifejlett példányoktól. A lárvák 5-6 hónap elteltével érik el az imágó állapotot (kivéve, ha beköszönt a hideg idő, ekkor elsőnek áttelelnek). A közönséges fülbemászó összesen ötször vedlik, amelyek során egyre jobban hasonlít egy kifejtett példányhoz. Közönséges fülbemászó csípés csipes tamara. (Günther et al, 1970) Szerző által felhasznált források Brehm, A. E. (2000): Az állatok világa, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft.
Életciklus: Közép-Európában az idős lárvák (nimfák) július végén vedlenek imágóvá. A párzás szeptember és október folyamán történik akár különböző partnerekkel is. Ha a nőstény a hideg beköszöntével visszavonul áttelelő helyére, szállását gyakran megosztja egy hímmel, amellyel az enyhébb napokon újból párzik. A hideg hatására kialszanak a párzási ösztönök, és csak a márciusi felmelegedéssel térnek vissza véglegesen. A párzás általában a reggeli és az esti órákban történik. A hím párzási szándékát a csápjai, illetve potroha mozgatásával fejezi ki. Nősténnyel való találkozáskor, összecsukott fogójú potrohvégét a nőstény potroha alá csúsztatja, eközben 180 fokkal elforgatja azt annak hossztengelye körül. Közönséges fülbemászó csípés csipes kezelese. A cerkuszoknak (fartoldalékoknak) fontos szerepük van a potrohok megfelelő egymásra helyezésében. Párzás közben, tehát ellenkező irányba tekintenek. A nász akár több óráig is eltarthat. A nőstény a 20−80 ovális petéit lerakhatja már november-decemberben, de a március a legjellemzőbb (a peték a nőstény által épített lakócső végébe kerülnek).
(2011. február 17. ) BugGuide (2011): Species Forficula auricularia - European Earwig. ) Günther, K., Hannemann, H. J., Hieke, F., Königsmann, E. és Schumann, H. (1970): Urania Állatvilág – Rovarok, Gondolat Kiadó, Budapest. Nagy Z. L. és Szentkirályi F. (1989): Fülbemászók. In: Balázs K. és Mészáros Z. (1989, szerk. ): Biológiai védekezés természetes ellenségekkel, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, pp. Közönséges fülbemászó csípés csipes utan. 68-71. Wilson, W. A. (1971): Nematode occurrence in Ontario earwigs (Nematoda: Dermaptera). In: Canadian entomologist 103., pp. 1045-1048.