Orosz energia Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval - ismertette. A kérdés nem az, hogy Magyarország drágábban veszi-e ezeket az energiahordozókat, hanem az, hogy jönnek-e ezek egyáltalán. Orbán viktor rádióinterjú. "Ezek csövön jönnek, vagyis vagy jön gáz, vagy nem" - fogalmazott. Magyarország a kőolaj 60 százalékát, míg a gáz 85 százalékát vásárolja Oroszországból. Az ország finomítói erre az olajtípusra rendeződtek be, átállításuk pedig több évet venne igénybe - ismertette. Mindez azt is eredményezné, hogy a gazdaság éveket veszítene a fejlődéséből és 8-10 évvel ezelőtti szintre esne vissza. Az ország mindent megtesz, amit megtehet - hangsúlyozta Orbán Viktor -, "de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért" - fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy 30 éve látja a választásokat, de ilyen csalást még nem látott. A stiklik elő szoktak fordulni, de az más, amikor emberek százezreinek szerzik meg törvénytelen módon az adatait, majd utána politikai üzeneteket küldenek anélkül, hogy az emberek ehhez hozzájárultak volna. Ez nemcsak egy választási csalás, hanem a szabadság kérdését is felveti – közölte. Azt mondta, " lesz a jogászoknak bőségesen dolguk a választás után"; "ez egy orbitális választási csalás, egy nagyon súlyos jogsértés, amit az utolsó szögig ki kell vizsgálni ". Ki rendelkezik a rólam szóló információkkal, ki gyűjtötte össze, hogy szedte össze, ki adta oda, ki adott erre engedélyt, hová vitték, kivitték külföldre, onnan küldték vissza? – sorolta a felvetődő kérdéseket. A miniszterelnök szerint teljesen szokatlan jelenség az, amelyet a baloldal miniszterelnök-jelöltje is beismert, hogy egy olyan választási szövetséget hoztak létre, amelyben " megőrizte az önállóságát a fasiszta irányzat is, meg a kommunista irányzat is ", vagyis " teljesen természetellenes szövetséget hoztak létre ", feladtak minden erkölcsileg és politikailag fontos mércét és önazonosságot.
Ezt a problémát hidalta át a Ganz-gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Az ötletet a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg nekik, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot. Világszerte mind a mai napig a két magyar zsenit tekintik a karburátor feltalálóinak. Vehir.hu - Nyolc magyar találmány a 21. századból. Bánki Donát Forrás: Wikimedia Commons A két feltalálóra a magyar autógyártás úttörőiként tekintünk, nevükhöz fűződik még többek között a gáz- és petróleummotor megalkotása is, nevük gyakorlatilag egyet jelent a hazai autó- és motorgyártás kezdetével. Makótól Detroitig Galamb József Forrás: Origo A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást.
Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon ő rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. A nagy szenzáció az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatott fonográf és a villanyvilágítás volt. Az elektromos világítás kiépítésére részvénytársaságot alapított, s a párizsi Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. Terplán Zénó: Bánki Donát emlékkönyv (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984) - antikvarium.hu. De szerepelt a kiállításon a párizsi Általános Telefontársaság is, mely részvénytársaság Puskásnak, vezető szakemberüknek az elgondolása szerint a kiállítási pavilon és a Nagyopera között telefonkapcsolatot épített ki, amelyen keresztül egyszerre 16 vendég hallgathatta egyenesben az előadást. A "dalmű-telefon" 1882-ben Budapesten is bemutatkozott. A farsangi íróbálon a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózatfejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 5. Mai évfordulók
Aláírás tableten Almási szerint ehhez hasonló megoldás igen sok létezik a piacon, hogy ezek működése mennyiben tér el a találmányban leírttól az kérdéses, feltehetően csak kisebb részletekben. Pénzügyi szolgáltatók mostanában kezdenek ilyen irányban tervezni, miközben a kisebb nagyobb – jellemzően amerikai – szolgáltatók is terjeszkedni próbálnak hazánkban, illetve Európában. Bánki Donát élete | ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. A találmányt összefoglaló ábrán keresztül egy biometrikus aláírási megoldás képe rajzolódik ki. Az ilyen megoldások nagyon leegyszerűsítve általában azt jelentik, hogy az aláíró a saját kézi aláírását nem egy papírra, hanem egy tabletre helyezi el, és erre a tablet helyez el egy igazi elektronikus aláírást. Ez Almási szerint egy "öszvér" megoldás, ami a kézi aláírás gyengeségeit próbálja ellensúlyozni kiegészítő megoldásokkal. Biztonsági problémák Rogánék felfedezésének nem csak az újszerűsége billeg, úgy általában az egyszerű biometrikus aláírások jövője sem egyértelmű. A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség például – ettől a találmánytól egyébként teljesen függetlenül – még áprilisban kiadott egy állásfoglalást a témában.
A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorsát is megpecsételte. Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt. ), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Csonka János számos szabadalomnak volt társszerzője. Bank don't találmánya. (pl. : Bánki –Csonka féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon 1888, Gáz illetve petróleum kalapács 1889, Karburátor 1893. február 11. Ezen kívül saját találmányokat dolgozott ki a hazai automobilizmus területén. Alkotásai: gépjárművek 1893–1914, motoros bi és triciklik 1893–1900, postaautók 1901–1914, az első magyar gépkocsi 1905. május 31, további gépkocsik 1906–1914, kisautók 1909–1912, autóbuszok 1910, motoros gépcsoportok 1906–1939. ) Feltalálói tevékenysége [ szerkesztés] Motorok [ szerkesztés] 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort. 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.