A törvény átnyálazása után jöhetett a kapcsolati háló bővítése. Elsőként az előző üzemi tanács tagokkal beszéltem. Sok kérdésre választ kaptam, sokra nem, viszont legalább informáltak, hogy merre keresgéljek tovább. Az ajánlott olvasmányok között voltak a korábbi üzemi tanácsi emlékeztetők, vagyis meeting memo-k. Néhány sor után ezeket a feljegyzéseket úgy olvastam, mint amikor egy kiskamasz belevág az első horrorfilmjébe: nézné, is meg nem is, és ezt az ellentmondást úgy oldja fel, hogy a kezét a szeme elé teszi, és csak az ujjai között néz át. Elszánt kamikaze pilótákat láttam mindenfelé, akik minden törekvésük ellenére sikertelenül akcióztak. Ezen a ponton komolyan meginogtam. Tényleg így kell majd a dolgozói érdeket képviselnem? Üzemi tanács ügyrend mint tea. Jött a munkaügyi vezető. Kimért volt és szűkszavú. Nem tudtam meg sokat tőle, de legalább nem áltatott, nem rabolta az időmet fölösleges udvariassági, semmitmondó formulákkal. A HR vezető viszont más kérdés volt. Noha tartotta magát ahhoz az alapvetéshez, hogy a HR vezető a munkáltató oldalát képviseli, mégis csepegtetett infót, úgy, hogy végig PC maradt.
Fontos, hogy az üzemi tanács választás nem a munkáltató kötelessége, hanem a munkavállalók lehetősége. A munkáltatót azonban együttműködési kötelezettség terheli az üzemi tanáccsal kapcsolatban, így a választás lehetőségére fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét. 2. Milyen jogai vannak az üzemi tanácsnak? Együttdöntési jog, mely alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Véleményezési jog, mely azt jelenti, hogy a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Üzemi tanks ügyrend minta 9. Tájékoztatáshoz való jog, melynek keretében az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. Ezen kívül a munkáltatónak félévente tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.
BELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jelleg és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelést a szolgáltatónak írásban kell rögzítenie, naprakészen tartania és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátania az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során. A belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok megállapítása és értékelés céljából azonosítani és értékelni kell az egyes kockázati tényezőket, valamint a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet kell kialakítani a kockázatok kezelése és csökkentése érdekében. Egy (kezdő) üzemi tanács elnök vallomásai - 1. rész- HR Portál. Ehhez a szolgáltató a Pmt. § (6) bekezdése alapján köteles figyelembe venni a Nemzeti Kockázatértékelés (NRA) eredményét. Az MNB célja a szolgáltatók abban való támogatása, hogy egy sorvezetőként ismertesse a kockázatértékelés során figyelembe veendő szempontokat, legfontosabb tartalmi elemeket.
Az Artisjus közzétette 2021-es statisztikáit.
(V. 7. ) korm. rendelet 65 Minták: szavazólap, jegyzőkönyv, jelentés, eredményösszesítés 73 Jogkör és működés (összefoglaló táblázat) 78 Minta a közalkalmazotti szabályzatra 86 A tisztségviselők munkaidő-kedvezményre 93 Útmutató az önkormányzati egyeztetésekhez 95 Részletek a közoktatási törvényből 100 Részletek a helyi önkormányzatokról szóló törvényből 131 Mit kell tudni a sztrájkról? 150 Törvény a sztrájkról 155 Törvény a gyülekezési jogról 157 Állapotfotók A gerinc kissé kopottas, sarka enyhén megtört. Üzemi tanács – Magyar Katolikus Lexikon. A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Az így nem igazolt időt akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabály másként nem rendelkezik és azt - többek között - az igénylő hitelt érdemlően igazolja [1975. évi II. 10. a) pont, 54. § (1) bek., 89/1990. (V. ) MT rend. 137. § (1) és (2) bek. d) pont]. * BH+ 2001. 345 Nincs helye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása megtagadásának, ha a házastársak a másik házastárs haláláig házastársi életközösségben éltek, függetlenül attól, hogy az elhunyt házastárs a házastársi életközösség továbbfolytatását megelőzően más személlyel átmenetileg élettársi kapcsolatba került [1975. 59. ]. * BH+ 2003. 298 Nem kizárt a baleseti rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékra való jogosultsága, ha az utóbbit a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől eltérő másik balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag igényli [1997. évi LXXXIII. § (1) bek, 1997. § (3) bek. b) pont]. BH 2001. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 9. 440 A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. tv-nyel és az 1997. tv-nyel módosított 1991. tv (a továbbiakban: többször mód. )
Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tar EH 2002. 833 A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy [1952. évi III. 23. §, 349. §, 1997. §, 18. §, 42. §] BH 2004. 297 Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. §, 5. §; Mvt. 87. §]. BH 2004. 439 Jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltató a dolgozó részére kifizetett munkanélküli járadék, majd az ennek helyébe lépő keresetpótló juttatás visszafizetésére is köteles [1991. 1997. évi LXXX. törvény | Accounting Budapest - Smart Balance. évi IV. §, 37. §]. BH+ 2004. 573 Az adóhatóság mint kötelezett az áfa-tartozás vonatkozásában csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be. Az általa behajtandó, de a költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra nem kerülhet sor [Ptk.
196. §, 297. §, 1993. ) 36. §, 1990. évi XCI. (Art. ) 3. a) pont, (3) bek. b) pont, 32. § (3) és (4) bek., 46/B. § (2) bek., 53. § (1) bek., 97. BH 2005. 8. 296 I. A részvénytársaságot terhelő 1996. január 1. napja előtt teljesítendő, illetve esedékessé vált társadalombiztosítási járulék megfizetésére is csak közigazgatási határozattal kötelezhető az adóst közvetlenül irányító részvénytársaság mint mögöttes felelős [1997. évi CX. 26. ; 1998. évi LXII. 28. § (4) bek. ; 1990. évi CXI. ) 25. *; 1988. évi VI. (Gt. ) 328. ** II. Ilyen határozat hiányában a felszámolási eljárásban érvényesített társadalombiztosítási já BH+ 2005. 11. 528 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának a nyugállományba helyezést követő két hónapra fizetendő összeg - amely az utolsó havi illetmény kétszeresének a számított jövedelemadóval csökkentett összegével megegyező juttatás - nyugdíjszerű ellátásnak minősül [1996. évi XLIII. törvény (Hszt. ) 192. § (1) bekezdés]. EH 2004. 1166 A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését [1997. évi LXXX tv.