De hiába dolgozott erején felül is: két kisebb gyermekét nevelőszülőkhöz kellett adnia. József Attila néhány év után került csak haza, és ettől kezdve már ő is keményen dolgozott. 14 éves volt, amikor anyja meghalt. Az amúgy is bizonytalan érzelmi alapokon álló fiú élete innentől még viszontagságosabbá vált. Kötődés és elszakadás, szeretet és harag, a veszteség fájdalma és bűntudat – mindez benne volt József Attila alapvetően negatív anyaélményében. Gyermek- és ifjúkorában szeretetet szinte egyáltalán nem kapott, így felnőtt korában a szerelmi kapcsolataiban próbálta meglelni és pótolni azt. József Attila szerelmeiben rendkívül erős kötődésélményt élt át, ezért különösen kétségbeejtő volt számára, ha véget ért egy kapcsolat. József Attila : Anyám - !!!!!!!!!SOS !!!!!!!!! Sziasztok! nagyon fontos lenne erre sürgősen választ kapnom de.... Korai művei közül a Tiszta szívvel első versszaka erőteljesen fejezi ki a kötődés, a legalapvetőbb emberi kapcsolatok hiányát. "Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. " Nézzük, kik voltak a költő legnagyobb szerelmei!
Lássunk egy részletet, amely erre a kötődésre utal a Gyermekké tettél című versből! "Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem. " Harag és elkeseredés tör föl az …Aki szeretni gyáva vagy című versből: "Te rongy, aki szeretni gyáva vagy, akinek több a biztosító munka, melyet a tetves ég taszít nyakunkba, küldvén máris a külső fagyokat, –" József Attila 1937-ben ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával. József Attila – a gyermekség és árvaság motívuma – IRODALOMÓRA. A lány viszonozta az érzéseit, de a súlyos pszichés problémákkal küzdő költőt már nem tudta megtartani az élet számára. Álljon itt néhány sor a Flóra című versből: "Úgy kellesz, mint a parasztnak a föld, a csendes eső és a tiszta nap. Úgy kellesz, mint a növénynek a zöld, hogy levelei kiviruljanak. " Az utolsó hónapokban József Attila a sok elutasítás, kudarc és testi-lelki megpróbáltatás következtében labilis lelkiállapotban élt. Sokszor érezte magát elhagyatottnak, depressziós volt és kiszámíthatatlan.
A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhomályban – – Kis lábaskában hazahozta kegyelmeséktől vacsoráját, lefeküdtünk és eltünődtem, hogy ők egész fazékkal esznek – – Anyám volt, apró, korán meghalt, mert a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket lábuk és fejük fáj a vasalástól – – S mert hegyvidéknek ott a szennyes! Idegnyugtató felhőjáték a gőz s levegőváltozásul a mosónőnek ott a padlás – – Látom, megáll a vasalóval. Törékeny termetét a tőke megtörte, mindíg keskenyebb lett – gondoljátok meg, proletárok – – A mosástól kicsit meggörnyedt, én nem tudtam, hogy ifjú asszony, álmában tiszta kötényt hordott, a postás olyankor köszönt néki – –
9 éves korában kísérelt meg először öngyilkosságot, és később többször is. Amikor édesanyja meghal, gyámja testvérének férje, Dr. Makai Ödön ügyvéd. Attila a makói gimnáziumban tanul, 17 éves korában jelenik meg első verseskötete: A Szépség koldusa. 1924-től a szegedi egyetem magyar-filozófia szakos hallgatója. Fő pártfogója Juhász Gyula. Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal eltanácsolja az egyetemtől és a tanári pályától. Ezután Párizsban a Sorbonne hallgatója, jól megtanul franciául. József attila anyám vers la page. 1927-ben megismerkedik Vágó Mártával, de az apa félti a lányt a labilis költőtől, és Londonba küldi tanulni, így kapcsolatuk megszakad. A költő idegösszeroppanást kap. 1929-ben megismerkedik Szántó Judittal, aki több évek keresztül élettársa is, és bekapcsolódik az illegális kommunista mozgalomba. A 30-as években elszakad a mozgalomtól, betegsége súlyosbodik, többször. Kortársai közül sokan zseninek tartják, mások alig vesznek róla tudomást. 1933-ban Baumgarten pénzjutalmat kap (díjat csak posztumusz).
1934-ben: Nagyon fáj kötet, utolsó költői korszakának verseit tartalmazza. Gyömrői Edit és Kozmutza Flóra iránti szerelme egyaránt viszonzatlan. 1936-ban a Szép Szó c. folyóirat szerkesztője. 1937-benSzárszón egy vonat halálra gázolja. Halálának pontos körülményei máig tisztázatlanok. Első verseit 10-11 éves korában írta. 17 évesen már önálló kötete jelent meg. József attila anyám vers les. Korai költészetében a francia szimbolisták, a nyugatos líra és a népköltészet hatása egyaránt meghatározó. Párizsi útja során megismerkedik az avantgarde irányzatokkal, s hazatérésekor kapcsolódik bele a kommunista mozgalomba, új költői formákkal kísérletez (zív szabadversek). A 30-as évek körül hangja megváltozik, szakít mind a nyugatos, mind a tisztán avantgarde jellegű költészeti mintával. 1932-37 a nagy költészet időszaka. Gondolati lírájában az emberi létezés tragikumát fogalmazza meg. Nagy verseiben (Téli éjszaka, A város peremén, Elégia) kialakul egy jellegzetes metaforarendszer, amelynek középpontjában a fagy, a tél, a hó, a csönd áll, ezek jelképezik az emberidegen világot.
A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt. Mindössze harminckét évet élt az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
Búcsú a "Szennai lipisen-laposon". A Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárának anyaga. Mindazok az írott és nyomtatott dokumentumok tartoznak a gyűjteménybe, amelyek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum hivatali és tudományos-ismeretterjesztő munkája során keletkeztek. Elsősorban tudománytörténeti forrásként használható anyagokat tartalmaz adattárunk. Néprajzi gyűjtések, települések kéziratos monográfiái, honismereti pályamunkák mellett sajtóban megjelent cikkek és a múzeum Néprajzi Szakágának működésével, kiállításaival kapcsolatos anyagok is megtalálhatóak itt. Cím(ek), nyelv nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy búcsú a Szennai lipisen-laposon, vallásos élet, szertartások, szokások, körmenet, kutatás, gyűjtés felhasználói címke Néprajz Tér- és időbeli vonatkozás térbeli vonatkozás Szenna időbeli vonatkozás 1984. -1988. Jellemzők formátum pdf Jogi információk jogtulajdonos Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető Forrás, azonosítók forrás Néprajzi gyűjtemény Néprajzi adattár leltári szám/regisztrációs szám RRM_NA_2146
« előző találati lista következő » A szennai lipisen, laposon Szenna (Somogy), 1934. 02. Adatközlő: Bojtor József (20) Gyűjtő: Lajtha László Hangfelvétel: MH_2694e Leltári szám: BR_06541 Bartók-rendi szám: B 464c Dallamvariánsok száma: 19 Sorzáró hangok: 1 (5) 5 1 következő »
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for A szennai lipisen. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A szennai lipisen Műfaj magyar népdal Stílus új Hangfaj mixolíd A kotta hangneme C mixolíd Sorok A A 5 A 5 v A Hangterjedelem 1–6 4–8 4–8 1–6 Kadencia 1 (5) 2 Szótagszám 10 10 13 10 Előadásmód Tempo giusto Előadási tempó 132 A gyűjtés adatai Gyűjtő Lajtha László A gyűjtés helye Szenna A gyűjtés ideje 1934 (Vár)megye Somogy megye Kiemelt források Bartók-rend 6689 Az A szennai lipisen kezdetű magyar népdalt Lajtha László gyűjtötte a Somogy megyei Szennán 1934-ben. Feldolgozás: Szerző Mire Mű Kadosa Pál ének, zongora A szennai lipisen [1] Kotta és dallam A szennai lipisen, laposon leesett a szalagos kalapom, arra kérlek, Bözsikém, angyalom, galambom, végyed fel a szalagos kalapom. Jegyzetek ↑ "Röpülj páva": Húsz népdal. Összeállította: Járdányi Pál. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1963. 20–21. o., 16. darab Források A szennai lipisen, laposon.
A szennai lipisen-laposon, Leesett a szalagos kalapom. Arra kérlek Bözsikém, angyalom, galambom, Vegyed fel a szalagos kalapom. (Szenna, Somogy vármegye - Farkas Ferenc)
A szennai lipisen Műfaj magyar népdal Stílus új Hangfaj mixolíd A kotta hangneme C mixolíd Sorok A A 5 A 5 v A Hangterjedelem 1–6 4–8 4–8 1–6 Kadencia 1 (5) 2 Szótagszám 10 10 13 10 Előadásmód Tempo giusto Előadási tempó 132 A gyűjtés adatai Gyűjtő Lajtha László A gyűjtés helye Szenna A gyűjtés ideje 1934 (Vár)megye Somogy megye Kiemelt források Bartók-rend 6689 Az A szennai lipisen kezdetű magyar népdalt Lajtha László gyűjtötte a Somogy megyei Szennán 1934-ben. Feldolgozás: Szerző Mire Mű Kadosa Pál ének, zongora A szennai lipisen [1] Kotta és dallam [ szerkesztés] A szennai lipisen, laposon leesett a szalagos kalapom, arra kérlek, Bözsikém, angyalom, galambom, végyed fel a szalagos kalapom. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ "Röpülj páva": Húsz népdal. Összeállította: Járdányi Pál. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1963. 20–21. o., 16. darab Források [ szerkesztés] A szennai lipisen, laposon. Magyar Természetbarát Szövetség (Hozzáférés: 2016. ápr. 24. ) (szöveg és kotta) arch Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal.